Ezentúl csak itt lehet majd hozzászólni – egyrészt így egy helyre gyűlik az összes megjegyzés, másrészt a többi oldal betöltődését sem fogják ezek lassítani.
Tessék, csak tessék, itt lehet csevegni! Kíváncsiak vagyunk egymás történeteire, ötleteire, sikereire, gondjaira; én speciel nagyon-nagyon sokat tanultam az eddigi hozzászólásokból.
A hozzászóláshoz nem kell sehová sem belépni, csatlakozni; meg kell adni egy álnevet, ez kötelező, meg lehet adni email címet is, ez nem kötelező.
Javaslom, hogy aki válaszol egy mondatra, az tegye oda az illető mondatot idézőjelben az irománya elejére, mert a WordPress nem túl ügyesen mutatja, hogy mi mire válasz (vagy én nem túl ügyesen állítottam be valamit). És ugyanezen ok miatt a választ is érdemes új hozzászólásként megtenni, nem a “Válasz” gombot megnyomni. Ha ott van az elején a mondat, amire reagálunk, akkor jól érthető lesz az egész.
Kőváriné Marika kinevezett engem osztályfőnöknek s ezen minőségemben kötelességemnek tartottam, hogy nevet is adjak az osztályomnak. Ez itt kérem az
El Nem Fekvő Osztály
Tudom, Erich Kästner tanár úrnak volt egy még jobb ötlete, de tüdőbetegként azt azért túlzásnak tartanám.
A FALIÚJSÁG itt található
Jo estet nektek. Elfelejtettem mondani hogy voltam bent anyumnal a koranyi korhazban es ott beszelgettem egy novel aki ugyanugy copds es utolso stadiumos. Tudoatulteteste var, azert van bent hogy kivizsgaljak alaposan. A felso korhatar kitolodott 75 re a fev 1 ertek 20% alattinak kell lennie de ez valtozo. Azert irom le hatha nalatok is ellehet valamit intezni. Legalabb kerdezzetek ra. Csak jobol irom. Ja es valami bizottsag dont arrol hogy kaphatsz e uj tudot ha az egeszseged is engedi. Pusszancs nektek.
Sziasztok, olvasgatlak benneteket, szegény Marika, melyik oltás viselt meg ennyire. Nekem eddig az influenza oltást be, attól nem volt semmi bajom a tüdőgyuszi ellenit majd januárban, nincs most rá pénzem:(
Bolond Lány, remélem már jobb a derekad, mitől akadt ki? Remélem, hogy a porozással is végeztek hamar, az nem tesz jót a légzésnek:(
Hajni, múlik már a náthád?
Mindenki nagyon vigyázzon, teljesen hülye az időjárás és én a szelet utálom a legjobban.
Meg sem fordul a fejemben tüdőátültetés, 71 éves vagyok, mit akarok még, talán van pár jó évem még, úgyis csak addig akarok élni, amíg el tudom látni magam.
Rendezkedek,de asztalom még mindig nincsen, úgyhogy tálcáról eszem a számítógép asztalkámon.
Természetesen tervezek venni néhány szép, cserepes zöldellőt is, ami feldobja a lakást, de azt is majd csak januárban. Barátnőmtől majd kapok egy szőnyeget és egy kis éjjeli asztalkát is.
Tegnap megijedtem, nem tudom ugyan miért,(lehet depresszió jele?) mert jóformán egész nap aludtam, ahogy olvasni kezdtem, azonnal leesett a fejem, nem tudom mitől van ez,éjjel is sokat aludtam még ráadásul. Sok éjszaka meg nem tudok aludni, felébredek és nem tudok visszaaludni:( Ez az öregség vagy a betegség, meg gyógyszer mellékhatás is lehet?
Ajándékok zömét online vettem meg, még kettő van hátra, azt viszont üzletben kell megvennem. Régebben szerettem bóklászni, vásárolgatni, ma már utálok és a tömeg is nagyon zavar.
Legyen oxigéndús napotok, remélem Mihály nem süllyedt el a tanulnivalókban?
Sziasztok Mindenki!
Ma már kicsit könnyebb napom lett volna,ha nem vagyok túl buzgó Mihály letolt volna biztos,ha látja. -nem tudom a féket behuzni sajnos,csak amikor már megvan a baj,akkor gondolkodom.
Tegnap kint volt nálam az orvos, kaptam Xilox itókaport,meg algópyrint, sajnos az influenza elleni oltás nem tetszett,sok alkalommal kaptam már, még ilyen nem volt.Doktornő szerint Ő is már két évben is ilyen beteg lett tőle,de azt mondta nincs lerakodás szerencsére, egy pár nap és kilábalok belőle, olyan mint ha megkaptam volna a betegséget. Hát köszönöm szépen,nem erre számitottam.
Na mivel nincs lerakodásom, én irtó erősnek gondoltam magam, tegnap ágyat huztam mindenkinek,Izikének is,. mint aki a legnagyobb erővel rendelkezik, végén már a Papi segitett,mert fulladtam,mint a kutya.
Ma viszont kimostam az ágyneműt,kis subaszőnyegeket,sötétet kimélősön, mosogattam, na a lényeg meg a légzőgyakorlat volt és utána még a gép ment kint a teraszon tekertem a 6 km-t,25 perc alatt – ez aztán elég is volt mára, a végén már ugy elfáradtam ebédig,alig kaptam levegőt, Ha Rita, Kata birja,nekem is birni kell, seperc alatt leszaladt az oxigénem 70 körülire, délután meg most itt pihegek jött a front is,ez aztán nem az én egészségi állapotomhoz passzol.Gondolom Ti is megérzitek ezt az össze-vissza időt,de lényeg,hogy bizakodó vagyok,hogy lesz ez még jobb is.
Katám olvasom,hogy már rendezgetted a lakást, ne törödj a kis asztallal,majd lesz,lényeg az egészség. Nem is emlékszem ,hogy milyen fokozatu a betegséged,mert hogy ezt a hurcolkodást igy végigcsináltad, dicséretes, biztosan elfárasztottad magad a végére,de megcsináltad!
Te nem fulladsz nagyon? – mindig eszembe jutsz,hogy egyidősek vagyunk,birnom kellene nekem is.Sajnos nekem a séta sem megy most mióta a derekam miatt kiesett 4 hét,most az oltás már második hete, lemaradtam a béka sejhaja alatt vagyok,mire innen feltápászkodom – ha egyáltalán sikerül, kitavaszodik..
Nem panaszkodom most már tovább, lényeg,hogy holnap egy lépéssel többet kellene csinálni, holnap porszivozok legalább egy szobát,s lassan majd haladok a többivel is.
Rita csodákat müvelsz, jössz-mész,vásárolsz sokszor úgy mennék én is,de a konyha is messze van ma már.,majd a következő jó időnél hátha sikerül a séta nekem is.
Hajnikám vigyázz magadra, pihend ki valahogy ezt a fránya megfázást,mert szövödmény is lehet tudod.
Mihály elveszett,sokat dolgozik biztosan,de reménykedek benne,hogy azért olvas bennünket,figyeli a kis népe életét.
Kivánok Nektek jó éjszakát, jó levegős holnapot is,aztán irjátok kis beszámolóitokat,hagy tanuljunk egymás tapasztalatából.
Kedves Kata. Igen mulik a natham. Kijottem mar belole. Csak ez az orrfolyas maradt meg kis kohoges. Amot irtal hogy sokat alszol lehet a betegsegtol is es a gyogyszerektol is, meg tan a front. Ejszakara probald ki a valeriana night kapszulat vagy olvass akkor is 🙂 a tudoatultetest csak ugy eshetosegkent irtam. Hatha. En mar most kernek uj tudot pesig meg alig van bajom 😀 mert felek…….
Amugy par cserepes virag nem csak a berendezesnek jo hanem a kedvnek is, meg oxigent alit elo. Anyum teljes dzsungelt nevelget otthon 😀 minden jot neked, probalj aludni es tervezgesd az uj otthonod.
Sziasztok Lányok, de jó olvasni benneteket! 🙂
Hát, a problémákról hallani nem annyira …de a “jelenléteteknek” nagyon örülök.
Marika, csak tippelek, hogy talán sem te, sem a doki nem sejtettétek, hogy esetleg éppen “leszálló ágban” van az aktuális egészségi állapotod, ezért viselt meg a szokásosnál jobban a szuri. Hm? A derekad állapota már megalapozta az egészet. Ettől a mozgás sem ment úgy, ahogy tervezted, ami jó lett volna a tüdődnek…innen meg csak lefelé vezetett az út.
A tekerés viszont dicséretes, a sok meló miatt szerintem bezsebelhetsz egy laza kis fejmosást 😀 😀 Csak lassan…nem kell mindjárt vérszemet kapni, csak mert vettél egy nagyobb levegőt. 😀 Vigyázz magadra! 🙂
Marikám, ne dicsérj nagyon, mert annyira nem érdemlem meg. Amikor megyek vásárolni, azt a barátnőmmel. A háztól elindulunk kocsival, persze a séta miatt nem megyünk házig, hanem leparkol valahol, és onnan a szélrózsa minden irányába, – viszont nem keveset. Nem minden nap, és ha valaki ideállna, hogy mars, egyedül, akkor megmutatnám a sodrófámat neki és megkérdezném, hogy mit is mondott az imént. 🙂 Egyedül csak rövid távon, de mostanában iszonyúan fúj a szél, esik is kiszámíthatatlanul, így a lakásban, kertben és a közeli kisboltban élem ki a mászkálhatnékomat.
Mindenhol azt olvasom, hogy alkalmazkodni kell az aznapi lehetőségeinkhez – Marika, ha tudomásul vesszük, talán sikeresebbek lesznek a napok. 🙂
A tornát óvatosan még a hátam miatt, mert ez a fájdalom most végig akar menni , hát menjen – de ár csak kenem. Nem szeretem a gyógyszert, csak akkor szedem, ha már a falat kaparom.
Talán az idő miatt, de jobban megy a köhögés – mondta is a barátnőm, hogy mintha többször köhögnék – de ahogy a hideg levegő karistol, az azonnal megköhögtet, vagy egy nagyobb levegőadag. Hiányzik a krokodil torna a gerincemnek, viszont, amikor megpróbálom finoman tekergetni, szinte hallom, ahogy a csigolyáim helyezkednek, Horrorisztikus élmény.
Katám, le az összes kalapokkal. Szerintem mindaz, amit mostanában végigcsináltál, épp elég magyarázat lehet az alvásra, fáradtságra. :-O Én is össze-vissza alszom, van, hogy napokig pocsékul, fel-felébredek és órákig nem tudok visszaszunyálni, van, hogy reggel alig tudom magam kiverekedni az ágyból, miután végig tudtam aludni az éjszakát.
Mindenhol olvasom, hogy a copd-sek pocsékul alszanak. Mindig éjjel bírtam fent maradni, dolgozni, de az utóbbi 2-3 évet végképp úgy csináltam végig, hogy alig aludtam, másnap meg lehúztam a napot. Mint a mosott….. .
Valószínű, hogy ha végzel a berendezkedéssel, kicsit megnyugszol, amikor már tényleg csak valami növénykéről kell gondoskodni, és jobban fogsz aludni. Nekem a nyugi is kell hozzá.
Talán látszik a porolás végső vége (ha van ilyen 😀 ), igaz, nem az utolsó simításoknál tartunk, de élhetőbbek lesznek az állapotok.
Marikám, Katám, azért ha jól meggondolom, pironkodhatok – hetvenkedtek, én még egy évig “csak” ötvenes leszek, és asztal alá dolgozzátok az ifjúságot. Szóval, nem kéne annyira keseregni a kis munkabírás miatt – csináltok épp eleget. 🙂 🙂
Hajni, úgy látom, mindenki ragaszkodik a maga kis vacak alkatrészéhez. 🙂 🙂 De jogos a lehetőségek megkérdezése.
A náthából sem könnyű kikecmeregni, főleg, amíg az időjárás nem teszi le a voksát a tél, vagy az ősz mellett. Vigyázz magadra, nem kell rátenned egy lapáttal, ne könnyelműsködj! 🙂 🙂 Anyukád dzsungele szuper lehet – én is vágynék ilyesmire, de annál rosszabb a lakás nappali megvilágítása, mintsem túléljék a növények. Konyha-előszoba fronton viszont megint virágoznak az orchideáim 🙂 🙂
Mihály, remélem, dolgozol és nem beteg vagy. 🙂
Vigyázzatok magatokra, nagyon jó, hogy itt voltatok 🙂 🙂
“Katám olvasom,hogy már rendezgetted a lakást, ne törödj a kis asztallal,majd lesz,lényeg az egészség. Nem is emlékszem ,hogy milyen fokozatu a betegséged,mert hogy ezt a hurcolkodást igy végigcsináltad, dicséretes, biztosan elfárasztottad magad a végére,de megcsináltad!”
Marika, ezt te kérdezted, de sajna ne tudom pontosan, milyen stádiumu vagyok, nagyjából a középsúlyosabbnál kicsit jobb lehet, mert az utolsó, szeptemberi vizsgálatnál már csak minimális restrictiv ventillációs zavart írtak a lapomra. Gondolom a Brimicának köszönhetően. Szerencsére nagyon ritkán fulladok, inkább nagyon hamar elfáradok, de ebbe belejátszik a Brimica mellékhatása is.
Tényleg sok volt a költözködés, a pakolás ki- és be, idegeskedés stb. Mivel nagyjából minden a helyén van, ami feltétlenül szükséges, ezért sokat pihenek, sétálok is, de semmi megerőltetés.
Marika nem kellene annyi mindent egyszerre csinálnod, pihenjél is közben és talán be lehetne osztanod, hogy egy nap csak ennyi meg ennyi dolgot csinálsz meg. Nagyon nem jó, ha túlhajtod magad. Bocs, hogy így beleszóltam, de a mi korunkban már nem kell sehova sem rohanni :)))
Kedves Bolond lány, bírom ám ahogy írsz 🙂 Kifejezetten jót tezs nekem ha olvasom az irásaidat, még akkor is, ha nem mindig jó dolgok történnek.
Kedves Hajni, már nézegettem zöldeket, de semmit sem értek hozzájuk, annyit tudok, hogy nyugati fekvésű a lakás és udvarra néz, így majd olyanok kellenek, amelyek bírják ezt a “tájolást” 🙂 Sokat fog “öltöztetni a lakáson, de majd csak januárban lesz rá pénzem.
Mihály merre van, remélem nincs gond nála?
Mára ennyi voltam, fáradt vagyok, bent voltam délelőtt a piacon, két buszmegállónyira van tőlem, inkább csak sétálgattam, mitn vásároltam, inkább csak némi sonkát és igazi libazsírt, néha azt is lehet enni.
Legyen nyugodt estétek, éjszakátok. Meg nekem is :)))
Kedves Kata. Nekem a lapomra azt irtak hogy enyhe obstructive ventillacios zavar….. Ez mit jelent???
Kösz az aggódást, megvagyok, csak dolgozom elég sokat!
Sziasztok, azzal kezdem, hogy Hajninak idemásolok egy szöveget a kérdésére:
“Nekem a lapomra azt irtak hogy enyhe obstructive ventillacios zavar….. Ez mit jelent???”
Szerintem, ha ezt a szöveget elolvasod és amit megértesz belőle, mint én is, hétköznapi emberként, azt épp elég tudni róla 😀
“Obstruktív ventillációs zavarok esetén a légutak átjárhatósága csökken, ezzel, pedig megnő a légutak ellenállása is, miközben a légzőizmok jól működnek. Ilyen zavar lép fel asthma bronchiale-ban, amikor a hörgők falában levő simaizomkötegek görcsös összehúzódása miatt csökken a bronchusok lumene és átjárhatósága. A simaizmok görcse rendszerint allergiás vagy esetenként idegi eredetű. Ugyancsak obstruktív ventillációs zavart okoz a légutak nyálkahártyájának megduzzadása, pl.: akut-, vagy krónikus hörghurutban (bronchitis acuta, bronchitis cronica). A nyálkahártya duzzadása és a velejáró fokozott váladékképződés szűkíti a légutakat, megnehezítve a ventillációt. Gyakori, hogy az asztmás hörgőszűkület és a hörgők nyálkahártya-duzzadása egyszerre fordul elő (pl.: asztmás roham idején) rontva a ventillációt.”
Mihály, szerintem te stikában a marathonra is készülsz…. 🙂 🙂 Jó munkát, de azért vigyázz magadra! 🙂
Katám, mit gondolsz, miért örülök én is nektek? Mert így nem vagyunk annyira egyedül. 🙂 Még a vacakot is könnyebb lenyelni.
Remélem, alszol, pihensz is – a virágok lelkivilágát meg majd kitanulod. Azt olvastam, hogy hálószobába a rákvirág (de hülye neve van szegénynek) kifejezetten hasznos. Légtisztító hatású. És a félhomályt is bírja. Nem teszteltem még, de ezt mondják. 🙂
Írtatok, azt hiszem, Hajnink, hogy az édesanyja egyik betegtársa tüdőátültetésre vár., végső stádiumos copd-s.
Írtam azt is, hogy sokat bogarászok egyéb helyeken is, főként azért, hogy lássam, máshol is ilyen gyéren vannak-e a betegek ellátva, vagy csak nálunk van ez így…és egy ilyen cikk tisztázta a következőt, csak hogy ne legyen félreértés: ebben a meghatározásban a végső stádium a betegségre , és nem a beteg életének szakaszára vonatkozik. Említettem egy 17 éve 16%-on ketyegő beteget: neki a betegsége ún. végső stádiumú, maga a beteg pedig még vígan (vagy nem annyira vígan), de lubickol. Tehát, az ő élete még nem végső stádiumban van. 🙂 Csak, hogy ne hangozzék olyan ijesztőnek….. 🙂
Ma mentem. Na, találjátok ki, hova!? Bingóóóóóóó!!! Postára!!!!! Hehe…! Na, a hideg és az enyhe szél, no meg a para és egedüllét miatt bicklivel. Odáig még csak-csak…még gyalogláb is mentem ide-oda, és hazafelé bekapcsoltam a km/méter számlálót…legyalogoltam 788 métert, de közben 2-szer akartam az út szélére halni, aztán felültem a brinyóra, és az utolsó 20-320 m-t már szinte olyan lassan tekertem, mintha szobabiciklin ültem volna a haladás tekintetében. Nem tudom, a szél, a hideg, az idegbaj (eleve a posta már tegnap felnyomta az agyvizemet), itthon vettem észre, hogy a biciklin a váltó rossz helyen áll, eleve erősebben kellett tekerni…szóval, a pince és a padlás is teli lett pakolva a mai nappal. A lakásban ezzel a távval semmi bajom, kint egy ideig működött a hasi légzés, meg lazítás, de úgy látszik, még tanulni kell ezeket így, együtt a hideggel. Hazaérve pár perc és béke volt, mentem volna akár még valahová, de a tudat azt mondta, most maradj a fenekeden és csinálj egy jó kis tökfőzeléket pörivel.
Talán a hátam , derekam se jó még annyira, na, majd lesz jobb is….karácsonyra muszáj, mert utazunk…1-2 helyre menni kell…. nincs apelláta.
Marikám, tegnap mostam, vasaltam, teregettem, kicsit takarítgattam, de lassan. Igaza van Mihálynak – nem szabad “beleugrani”, be kell melegíteni, és nem szabad rohanni, kapkodni. Várom én is, hogy a szobabrinyót beüzemelhessük – talán az is baj volt, hogy már régen bicikliztem…a bánatba is, hol sétálni felejt el az ember, hol biciklizni… 😀
Most szaladok (megyek) a konyhába – jelentkezzetek, és próbáljátok meg kiértékelni nekem, mi a fenéért sikerült a mai randim a postával ilyen nyomorultra.
Ölelés nektek! 🙂
“próbáljátok meg kiértékelni nekem, mi a fenéért sikerült a mai randim a postával ilyen nyomorultra”
“a hideg és az enyhe szél, no meg a para és egyedüllét miatt bicklivel”
“az idegbaj (eleve a posta már tegnap felnyomta az agyvizemet)”
“itthon vettem észre, hogy a biciklin a váltó rossz helyen áll, eleve erősebben kellett tekerni”
” A lakásban ezzel a távval semmi bajom, kint egy ideig működött a hasi légzés, meg lazítás, de úgy látszik, még tanulni kell ezeket így, együtt a hideggel.”
Ha jól számolom, öt ellenfél is volt:
Megküzdöttél velük és hazaérkezés után percek alatt regenerálódtál – ami szerintem FÉNYES GYŐZELEM. Vereségnek érzed, mert azt hiszed, hogy egy könnyű feladatot teljesítettél kínlódva, valójában pedig a túra extrém módon nehéz volt a sok ellenség miatt. Nem nagy ellenség, hanem sok.
Már két apró zavaró tényező is sokkal rosszabb, mint egyetlen nagy, nemhogy öt. Mert többfelé próbálják elvonni a figyelmedet, állandóan idegesítenek.
Amikor az egyikkel szembenézel: rendben, fúj a szél, lehajtom a fejem, erősebben fújok – közben tudat alatt zizeg az agyadban a másik: de nehezen megy ez a tekerés, csak nem leszek beteg? És amikor ezügyben megnyugtatod magadat, felbukkan a harmadik: a hideg miatt összehúzódó izmok, a nehezített légzés, a nagyobb légvétel kellemetlen hatása (leszalad a hideg levegő, a gyors belégzés miatt nem tud annyira átmelegedni az orrban)…
Ráadásul nem vagy tisztában azzal, hogy kemény ellenfelekkel állsz szemben, hiszen mindegyik magában apró. Ha egyetlen probléma lenne, mondjuk egy erősen sajgó láb, arra oda tudnál figyelni, ráadásul éreznéd, hogy most nehéz küzdelem van. Így viszont egyre idegesebb leszel, mert úgy érzed, aránytalanul rosszul mennek a dolgok; mi van, elveszítettem az eddig megszerzett erőmet? Bújkál bennem egy influenza?
És máris ötről hatra nőtt az idegesítő tényezők száma: a saját érthetetlenül rossz teljesítőképességed is idegesít.
És itt jön a kegyelemdöfés: szerintem ez az a pont, amikor a légzésre és lazításra figyelés LEHETŐSÉGE átfordul KÖTELESSÉGBE, amiről nem szabad megfeledkezni; és nicsak! Hipp-hopp kettővel növekedett a figyelmünket megosztó dolgok száma. Már nyolcan vannak.
Többen írtatok már arról az élményről, amikor kényszeres kötelességgé változik át a lazításra és légzésre figyelés, szóval ez nem képzelt probléma.
Olyan az egész, mintha több apró kutya csaholna idegesítően körülöttünk, kapkodjuk a fejünket egyre nyugtalanabban és jobban kikészülünk, mintha egyetlen komondort kellene szemmel tartani.
Sok lúd azért győz disznót, mert szegény sertés idegbajt kap tőlük…
Magamon is tapasztaltam ezt pár hete, amikor köhögős voltam plusz egyszerre meleg lett és túlöltöztem. Egyfolytában bukkantak föl a kis idegességek.
Úristen, izzadok, meg fogok fázni!
Úristen, de nehezen megyek föl ezen az enyhe emelkedőn!
Úristen, csak nem lesz megint kórház a vége… és így tovább.
Ilyenkor azt lehet csinálni, hogy az ember tudomásul veszi, hogy
és most pedig lassítok, a lazításra és a légzésre figyelek, mert ezzel járok a legjobban. És NEM agyalok semmin. Majd otthon megfejtem, hogy mi volt a gáz.
El lehet jutni oda, hogy ez a légzésre figyelés mint jó eszköz jelenjen meg a gondolatainkban és nem úgy, mint egy házi feladat – higgyétek el, egyszer bekövetkezik. Nem én vagyok az egyetlen, akinek sikerült. Örülök neki, úgy érzem, hogy van egy varázspálcám, ami segíteni tud. Nem lehet előre megmondani, mennyire segít, de az biztos, hogy ha nem használom, attól csak rosszabb lesz.
“Hazaérve pár perc és béke volt, mentem volna akár még valahová, de a tudat azt mondta, most maradj a fenekeden és csinálj egy jó kis tökfőzeléket pörivel.”
Bölcs döntés volt! Ha valamiért nehéz volt a menet, akkor nem szabad görcsösen tovább erőltetni pusztán azért, mert nem értjük az okát. Ez a “pont azért erőltetem, mert nem megy” effektus gyakran bejön – például ott is, amikor nehéz a légzés, erre föl elkezdjük erőltetni a mellkasi belégzést, hiszen nem értjük, miért nem megy, ha erőltetjük, majd eltűnik! És persze nem tűnik el, hanem kikészítjük magunkat.
És az is nagyon jó ötlet volt, hogy megosztottad velünk az egészet. Amikor kibeszéli magából az ember az érthetetlen kudarcot, sokszor megvilágosodik az oka, de legalábbis elmúlik a csalódottság.
Továbbá javaslok egy tudományos cikket elhelyezni valamelyik orvosi lapban “A tökfőzelékfőzés pszichés gyógyító hatása COPD-ben és postaundorban különös tekintettel a pörkölt mellékhatásaira” címmel.
Hézagpótló munka volna.
Sziasztok, már párszor átrágtam magam Mihály nagyon jól levezetett értekezésén, elemzésén. Nem idézek, mert szinte minden mondatát betehetném a “-be.
Megosztottam a szerencsétlen postai kirándulás történetét, mert ezt most nagyon tanulságosnak gondoltam – és ki is egészítem még pár gondolattal.
Igen, igen, igen – a fejben lejátszódó folyamatok azok, amik a leginkább gátolják a fizikai tünetek helyrerázását.
Tudjátok: ne gondolj a fehér elefántra! (Onnantól más se lesz a fejedben.)
Bizony – egyfolytában bukkantak fel a kis idegességek. És azokat már nem is említettem, amik miatt ott helyben én hülyéztem le magam. Nem ittam eleget, rosszul leszek a szomjúságtól, sokat ittam – biztos most kell majd pisilni, nem ettem, attól leszek rosszul , fáj a csípőízületem, most fog kiakadni….és eszembe sem jut most minden, ami a főbb gondok mellett még felbukkant.
A leginkább félelmetes az a gondolat, hogy elindulok, odaérek…és visszafelé nem sikerül ugyanaz az út. Mert menet közben kap el valami…nem tudom, mi, sárkány, bármi…hogy x méterről már nem fogom bírni lábbal, szusszal…hogy ott blokkolok le egy idegen kerítés mellett, két kézzel rágyógyulva, mert meg sem merem próbálni a lépést…
Igen, a túlöltözés is – vagy kevesebb meleg holmi, és fázni fogok. Litániát lehetne írni ezekből.
Ma csak itthoni séta volt, némi kerttel – az ormányosok várjanak kicsit, mert volt sok dolgom, takarítgattam, főztem, és ahányszor kimentem, annyiszor köhögtem. Így inkább bent strapáltam magam, de holnap 99%, hogy megint barátnőzős csavargás lesz. 🙂
Azt megfogadtam, hogy ha nem kötelező, nem hajtok. Ahogy a veletek töltött időket átgondolom, rengeteg jó tanácsot eltehetek – ez a mértékletességre vonatkozó az egyik.
Marika, felmosáshoz tipp: a felmosófát ne oldalazva, jobbra-balra, hanem előre-hátra tologatva használd! Sokkal könnyebb!!!!! 🙂 Amíg ma azzal veszkődtem, rád gondoltam, hogy vajon megpróbáltad-e már így.
Ma egy darabon felszedhettük a takarófóliát! 😀 Ott mostam fel, komolyan, élveztem azt a mocskot eltakarítani.
Közeleg a pihenős hét, most tessék nagyon okosan gazdálkodni erővel, idővel – és vigyázzatok magatokra!
Ha van időtök, szívesen olvasnálak benneteket.
Hajni, holnap már holnap lesz 🙂 🙂 🙂
Kata, Marika, Valcsi – addig is pihentek, amíg beugrotok. Ha holnap csavarogtam, újra jövök.
Mihály, köszönöm a megerősítést, és az újabb jó tanácsokat – nem a megfogadásukkal van a gond, illetve nem az erre irányuló szándékkal, hanem …tudod. 🙂 Majd talán ebben az ügyben is lesz egy olyan hirtelen fordulat,….bízom benne. 🙂
Sok-sok levegőt nektek, amihez könnyen hozzá is juttok! 🙂
“köszönöm a megerősítést, és az újabb jó tanácsokat – nem a megfogadásukkal van a gond, illetve nem az erre irányuló szándékkal”
Persze, hogy nem a szándék. Rögzült szorongásokat akarattal egyszerre kikapcsolni nem lehet. Ezeket módszeresen koptatni kell békésen beletörődve, hogy az idegrendszerünk a nagy félelmeket lassan felejti el. Ez biztos szükségszerű – amikor megtanultuk, hogy a kardfogú tigristől félni kell, az egy hasznos félelem volt. Ráadásul jó esetben mobilizáló és nem bénító félelem. Sajnos a felesleges félelmek is lassan csiszolódnak le.
“Majd talán ebben az ügyben is lesz egy olyan hirtelen fordulat”
Nem hiszem, talán inkább apró megkönnyebbülések; de ha egy ideig nem szembesülsz a rettegett környezettel, sokáig azt fogod látni, hogy visszanő az eltűntnek hitt szorongás. Állandóan találkozni kell azzal, amitől alaptalanul félsz – ami nálad egyszerűen az utcai séta; és nem kell hosszú távokat megtenni, éppenhogy sokszor inkább csak rövideket, könnyűeket, kellemeseket. Az agyad majd szép lassan vissza-tanulja, hogy az utca nem félelmetes. Ez nem az edzés-része, ez a környezethez szoktatás része a dolognak. Azt kell újra és újra bemutatni az agyadnak, hogy nincs a sötétben szörny.
“Tudjátok: ne gondolj a fehér elefántra!”
Hát dehogynem. Tessék szépen kimenni és megnézni. És csak a piroskockás terítősöket számolni, a többi érdektelen.
Kedves bolond lany. Nanaaa aszthma a gyanu igyis. 18 ikan kiderul. Szurkoljon nekem mindenki mert tok olyanok a tuneteim…… Mindenkinek jo levegot, es neked meg azt mondom hogy ma kisse hidegebb is volt azert is sikerult igy a posta neked, meg ugye a stressz. Ajjj most valahogy nem megy az okosmondas, elfaradtam ma es nyugos vagyok 😀
Szia, nyűgös Hajnika, 😀 Te kérdezted a ventillációs zavart – csak után néztem neked 😀 😀 😛
Persze, hogy szurkolunk neked 18-án!! 🙂
Igen, valószínűleg igazad van, a meleg lakásban könnyebb még a nehézség is 🙂
Hamarosan hétfő – majd tájékoztass minket is az eredményről!
Marika, Kata, jól vagytok?
Mihálynak jó munkát, valamennyiünknek könnyű légzést és jó éjt kívánok! 🙂
Jo estet nektek. Megvolt nalam a karacsonyi bevasarlas, most ertem haza 🙂 jol elfaradtam. Ti bevasaroltatok mar? Puszzzancs
Már másodszor hallottam rádióinterjút Bálint János jógaoktatóval, nagyon okosan beszél például a légzéstechnikáról; ami főleg érdekelt, az az a rész volt, hogy a mindennapi stresszeinket hogyan lehet csökkenteni, ha a légzésünkre figyelünk. Kedvenc mániánk. 🙂
A Google-ban és a Facebook-on is megtalálható, én azt írtam be, hogy ‘Bálint János jóga’.
“Már másodszor hallottam rádióinterjút Bálint János jógaoktatóval, nagyon okosan beszél például a légzéstechnikáról”
Nem tudom, egy itt talált videón keresztül jutottam-e el B.J. videójához-de azt a srácot ismerem a youtube-ról.
Ki is mentettem a kedvencek közé, de a jelen állapotok nem teszi lehetővé, csak a laptop használatát… és a kisszoba sem alkalmas rá.
Arra viszont emlékszem, hogy érdeklődéssel figyeltem. 🙂
A gerinctornám hiányzik nagyon – ez a hátfájásos buli még annyi nyomot hagyott, hogy nem tudok derékból elfordulni, ami a krokodil torna legszebb része lenne….
Na, mára pápá! 🙂
Sziasztok!
Valóban megvolt a csavargás – előtte teljesítve a mai napra rendelt szent házi feladat. Elmentem az utca végébe, még azon túl is, rátrombitáltam a piros-fehér konyharucis elefántokra (üdvözletüket küldik 🙂 ) – ott kicsit megálltam, mert érdekes módon nem a para jött, hanem tényleg a szusz fogyott. Pedig végig úgy figyeltem a légzésre, hogy nem görcsösen, hanem igyekeztem spontán….
Megpróbálom pontosan leírni, mi is volt, hogy is éreztem: olyan volt, mintha lefuttattak volna velem 1-2 km-t, aztán se lassan, se gyorsabban sóhajtozva nem akart a levegő befelé jönni, kifújás után is nagyobb erővel kellett utána kepeszteni. Ami jött, az úgy jött, mintha valami sűrű, száraz cuccon jönne nagy nehezen. Ezt szoktam úgy fogalmazni, hogy olyan volt, mintha vattával tömtek volna ki és azon át próbálnék lélegezni. Nehezen ment a lazítás, és bár jött a barátnő, még másztam pár lépést, de az már olyan volt, hogy levegő nélkül. Tehát az az otthon melegében könnyebb puha, görcsmentes szuszogás nem annyira volt az odakint. Kicsit ácsorogtam, de meglepő módon most nem jött pánik. Igaz, előtte volt némi örömhír, meg a tudat, hogy barátnőmmel csavargyár…pedig nagy vásárlást már nem rendeztünk. Ki-be az üzletek közt – megvolt a plusz séta is. Rövidebb távon még szaporázni is tudom a lépéseket, de aztán tök mindegy, milyen csiga módra megyek – egyszer elfogy a szusz. Igaz, írtam, mostanában köhögök..és igen, kicsit olyan is, mint amikor köhögés után kapkod az ember levegő után. Amikor kiköhögi, és emiatt se tőled, se hozzád, mert nem marad egy kortynyi sem.
Na, nem tudom, mennyire lett zagyva…de kontroll nélkül írtam, ahogy éreztem magam kint. Most bent se százas, épp a köhögés miatt.
Egyébként nagy baj nincs, mert még ma egy kis légzőgyakszi, meg némi súlyzó, torna….és kipihentem magam.
Marika, kiheverted már az oltást?
Jelentkezzetek lányok, legalább még egyszer szeretnélek látni benneteket karácsony előtt. 🙂
Könnyű, friss és sok levegőt nektek!
“Tehát az az otthon melegében könnyebb puha, görcsmentes szuszogás nem annyira volt az odakint.”
Ma hideg volt, gyanús, hogy most ez lehetett a baj oka. A hideg levegő nagyon össze tudja húzni az izmokat minden pánik nélkül is; egy sál vagy egyszerű, gyógyszertárban kapható eü maszk sokat segíthet. Meg az, hogy minél kevesebbet lélegezzünk szájon át – persze légszomjnál ez már nemigen megy. Próbálni azért lehet.:)
“egyszer elfogy a szusz. Igaz, írtam, mostanában köhögök…és igen, kicsit olyan is, mint amikor köhögés után kapkod az ember levegő után.”
Na ja, egy egész kis köhögés is már sokkal gyengébb állapotot csinál, de rendszerint pihenve nem feltűnő, csak amikor mozogni akarunk. Mint lábadozásnál, mikor azt hiszi az ember ágyban fekve, hogy már teljesen rendben van és csak felkeléskor tűnik fel a gyengeség. Hát ilyenkor csak a kímélő tempó meg a türelem segít…
“ott kicsit megálltam, mert érdekes módon nem a para jött, hanem tényleg a szusz fogyott.”
Nagyon jóóóóóóó! A fizikai gondokkal meg lehet küzdeni, a pszichés katyvasz az igazán durva ellenfél. Pusztán egy nagyobb hideg vagy meleg is nagyot lök lefelé a teljesítményen, de szerintem ez nem annyira vészes, lehet, hogy holnap már jobb lesz akkor is, ha marad a zimankó.
No, alighanem rám fogtok unni – megint itt vagyok.
Szóval, ez a krehácsolás is tuti bekavar – a 3 golyóbist olyan erőlködve sikerül megmozdítani (és mégis csak 2 ugrik fel fixen, a 3. csak vacakol), pedig jön kifelé a szemem, mint az éticsigának.
Nagyobb levegő, akár ki, akár befelé küldöm – megköhögtet. karistol, még a meleg lakásban is. Nem érzem magam rosszul, sem taknyosnak – csak idegesít.
Kérdés: mennyi ideig “kell” a hatékonyság érdekében csinálni a golyóbisokkal a légzőgyakorlatot? Nem a teljesítménykényszerem kérdezi, hanem az a min. idő érdekel, ami azért már hatásos tud lenni.
Már nem mondom, hogy nem jövök, mert ki tudja, mi jut eszembe…meg hátha sikerül kiprovokálnom, hogy bekukkantsatok…. 🙂
“Szóval, ez a krehácsolás is tuti bekavar – a 3 golyóbist olyan erőlködve sikerül megmozdítani (és mégis csak 2 ugrik fel fixen, a 3. csak vacakol), pedig jön kifelé a szemem, mint az éticsigának.
Nagyobb levegő, akár ki, akár befelé küldöm – megköhögtet. karistol, még a meleg lakásban is. Nem érzem magam rosszul, sem taknyosnak – csak idegesít.
Kérdés: mennyi ideig ‘kell’ a hatékonyság érdekében csinálni a golyóbisokkal a légzőgyakorlatot? Nem a teljesítménykényszerem kérdezi, hanem az a min. idő érdekel, ami azért már hatásos tud lenni.”
Nem végeztem méréseket és szerintem nem nagyon lehet egy lyen minimális időt kitalálni. Például azért sem, mert amikor köhögősek vagyunk, nem lehet nagyon erőseket fújni, mert jön a köhögés, ahogy írod is.
Én speciel mindenféle gyakorlatot addig csinálok, míg jólesik. Amikor formában vagyok, akkor jólesik rádolgozni elfáradás után is, amikor nem, akkor nem esik jól és nem erőltetem. Főleg nem akkor, mikor köhögős vagyok.
Annyival lehet színezni még a dolgot, hogy szüneteket tart az ember (bármiyen gyakorlatnál). Könnyed kezdés, szünet, megint próbálkozunk, ha jól megy, akkor lehet növelni a nehézséget vagy időtartamot, ha marhára nem megy, akkor hagyjuk. Csinálunk esetleg valami tök mást.
Például tökfőzeléket.
“Én speciel mindenféle gyakorlatot addig csinálok, míg jólesik.”
Köszönöm, mertem remélni, hogy ilyesmi lesz a válasz – mert néha nagyon kevésnek érzem, de azt is érzem mellé, hogy ha a fejem tetejére állok, sem lesz jobb. Ez a köhögés- azt hiszem – nálam időjárás függvénye. Amikor bagóztam, szinte állandó volt – most inkább a hidegben.
A szünettel cifrázás alighanem ok lesz.
Tökfőzelék – bár jól sikerült – tök ciki annyiszor – csirkemell, zacsiban, mindenféle finomságokat melléhajigálva…na, azt tessék még szuszogás közben kipróbálni! 🙂
Nagyon el vagyok keseredve, el akartam menni a patikában, felvettem a csizmát, felálltam és erre a réges régen operált térdem úgy megfájdult, alig bírok menni, nem tudom mi ez, nincs medagadva , nem tudom, hogy megyek holnap a gyógyszertárba.😢😢😢 Most nem bírok mást írni sajnálom.
Sziasztok mindenkinek. Hat lekestem az idopontomat a tudogyogyasznal, igy kellhetek koran holnap hogy valahogy bejussak 🙁 drukkoljatok. En mostanaban amugy nem fulladtam, meg dombbal felfele se csak ugye nehezebben mentem fel. Meg a hideg meleg levego valtakozasa kohintett csak meg. De ma nagyon meghajtottam magam, kar volt. Elfaradtam nagyon. Kedves bolond lany. Hat nem irigyellek, szegenykem. Ennyire gaz a copd-d? Lehet ez a hideg ido is, meg az hogy gorcsosen figyeled a legzesedet. En akkor szoktam csak figyelni ha lepcsozok vagy dombot maszok. Vagy ha erzem hogy mintha fulladnek leallok es lassabban megyek, nyugtatom magam hogy nincs gaz feltudsz te menni azon a franya dombon anelkul hogy kikopned a tudod 😀 voltmar olyan hogy mikor nagyon elfaradtam a meloban a harmadikra nagyon nehez volt feljonni, mire felertem megszolalni is alig birtam annyira zihaltam. Kerdezz mindenre ra a dokidnal mert ha nem sulyos meg a copd -d akkor ezt kikell deriteni hogy mitol ilyen. De most gondolkozom mintha irtad volna mar nekem, csak nem emlekszek ra. Ez a sok munka a memoriamat is kieszi nem csak az erom 🙁 minden jot neked. Es a tobbieknek is. Mihaly veled mi a helyzet? Marika? Kata?
Hajni, mi volt az orvosnál?!
Sziasztok! 🙂
Hajni, ne keseregj az elalváson (az más tészta, hogy most újabb időpont….), amikor fiatal voltam, és délután dolgoztam, hajnali ötig olvastam. Úgy lekéstem a déli buszt is néha, mint a huzat! 😀 😀 Már mi is nagyon várjuk, mi lesz az eredményed.
Az én helyzetem elég pocsék, de az előforduló pocsék helyzetek ellenére (ami persze, hogy ideig-óráig lepadlóz) másnap jobb lesz, és a kellemetlenségekkel szemben igyekszem valami pozitívumot keresni. Egyébként is, biztos ismered a padlós mondásokat: 1. Ha padlóra kerülsz, legalább szedj fel onnan valamit, aminek később hasznát veszed! 2. Ha padlón vagy, legalább annyi haszna legyen, hogy tisztára súrolod! 😀 3. Ne sírj, mert padlóra kerültél. Ez csak azért van, mert a padlónak is szüksége volt az ölelésedre.
Szóval, ja, el tud keskenyedni az ember…csak ne állandósuljon. Azért írjuk ide is a negatív “élményeket” , tapasztalatokat, mert reméljük, hogy hasznos lesz a többieknek a hozzá fűződő tapasztalat. 🙂 És megosztva kicsit enyhül is.
Kata, nagyon sajnálom, hogy most meg te kínlódsz egyéb fájdalommal. Nem lehet, hogy valami porc, vagy egyéb elmozdulása miatt fáj ilyen kegyetlenül? Remélem, meg tudod nézetni, és kapsz is rá valamit – az injekció szokott állítólag viszonylag gyors hatású lenni. Ne már, hogy karácsonykor! 🙁 Bízom benne, hogy mire ezt olvasod, már történt valami pozitívum ebben az ügyben. Talán túlerőltetted a pakoláskor, lakberendezéskor. Gyógyulj meg hamar!!
Marikám, olyan nagyon el vagy tűnve…remélem, a derekad, hátad rendbe jött, az oltás sem okoz már gondot. Készülgetsz a karácsonyra? Ugye, nincs semmi baj – a “megszokotton” kívül?
Mihály, minden dolgozó ember szabira megy a héten. Te is kezdj ráhangolódni! 🙂
A hideg valóban nagyon befolyásolja a légzési lehetőségeket – pedig törekszem arra, hogy se túl melegen, se túl lazán ne legyek öltözve. De, ami levegő bejön, igyekezve orron át lélegezni, az is egy idő után csak lehűl, vagy a fene tudja.
Még egy költői hasonlat eszembe jutott. Az a légtelenedés kicsit olyan érzés, mint a lufis gyakorlat: fújd fel, aztán tartsd meg abban az állapotban. Ilyesmi.
Na, itt is sűrűsödnek a feladatok, nagyon-nagyon hideg van, ám bentről ok, mert süt a nap . Orchideák tapicskolnak benne. 😀
Vigyázzatok magatokra, Hajni, jó lenne még ünnepek előtt megtudni, mi is a bajod. 🙂 Húzd fel a csörgöórát! 😀 😉
Majd benézek még, vigyázzatok magatokra, Kata, Marika, gyógyuljatok!
Sok friss levegőt kívánok mindenkinek!
“A hideg valóban nagyon befolyásolja a légzési lehetőségeket – pedig törekszem arra, hogy se túl melegen, se túl lazán ne legyek öltözve. De, ami levegő bejön, igyekezve orron át lélegezni, az is egy idő után csak lehűl, vagy a fene tudja.”
Hát igen, a jó ruházat csak az egyik fele – a beszívott levegő felmelegítése a másik, nekünk ez legalább ugyanannyira fontos. Szóval: sál, kendő vagy eü maszk az arc elé. Működik, ki van próbálva.
“Szóval: sál, kendő vagy eü maszk az arc elé. Működik, ki van próbálva.”
Biciklin logikus volt – most még hozzá kell szokni, hogy gyalogláskor is szükséges lehet. Már kitaláltam, hogy fogom a sálat beüzemelni, hogy megvalósítható legyen, amikor kell. 🙂
“Szóval: sál, kendő vagy eü maszk az arc elé. Működik, ki van próbálva.”
“Biciklin logikus volt – most még hozzá kell szokni, hogy gyalogláskor is szükséges lehet.”
Szerintem mindenképp. És ez is mekkora tanulság: néha az embernek nem jutnak eszébe ilyen egyszerű dolgok. Nagy úr a megszokás – mindig csak biciklin használtuk a sálat, és föl sem merül, hogy gyalog is lehet.
Nem cikizés. Én is ilyen vagyok.
“Nem cikizés. Én is ilyen vagyok.”
És vagyunk még néhányan ezzel így. 😀 Nem vettem cikizésnek, csak megdöbbentem, hogy kézenfekvő dolgok nem jutnak eszünkbe. Bár, valóban- a megszokásokat nem könnyű levetkőzni.
Sziasztok mindenki. A ket unnep kozt megyek a tudodokihoz vissza 🙁 ma bent voltam anumnal a korhazban, holnap vagy holnap utan kijon. Elkosertem legzesfunkcios vizsgalatra is. 37 et fujt….. Ajjjjj. Majd irok meg kesobb most pihenek. Pusszzancs
Hajni, az első fújásom 37 volt. Azt követően a 3. alkalommal 43.
Szerintem sokat segíthetsz anyukádnak is azzal, hogy ide kalauzolod, vagy legalábbis az itt olvasottakat neki is felkínálod. 🙂
Jobbulást mindenkinek, akinek jobbulnia kell! 🙂
“Kata, nagyon sajnálom, hogy most meg te kínlódsz egyéb fájdalommal. Nem lehet, hogy valami porc, vagy egyéb elmozdulása miatt fáj ilyen kegyetlenül? Remélem, meg tudod nézetni, és kapsz is rá valamit – az injekció szokott állítólag viszonylag gyors hatású lenni. Ne már, hogy karácsonykor! 🙁”/
Nem porc, ez biztos, ez a lábam kétszer volt operálva, egyszer az összes térdszalagom elszakadt, másodszorra eltört a térdem. De ez már vagy 15 éve volt. Azonkívül, hogy időnként a hidegre vagy esős időre érzékeny nem volt gondom vele. Lehet, hogy csizmafelvevés közben valami meghúzódott, de rohadtul fáj, bár ma már mintha… El fog tartani egy darabig, míg rendbejön, Orvos nem látta, mégis hová menjek, itt még nem vagyok bejelentve, egyelőre Dunakeszire vagyok, tömeg mindenhol. Fagyasztom, felpolcolom, szedek Algopyrint és reménykedem és reménykedem! Csak közben sírok, mert már elegem van az utóbbi időkben ért szomorúságokból :(((( Az unokámat nem láttam három hete, nagyon hiányzik, beteg már két hete, a fiam szintén, de holnap idejön legalább ő, hogy elmenjen a patikába meg ilyenek. Elegem van mindenből, de főleg magamból:(((
Hajni írt egy érdekes dolgot, hogy ha görcsösen figyeljük a légzésünket, akkor nehezebben lélegzünk! Hát elképzelhető valóban, mert hogy kétszer-háromszor bementem a piacra – busszal két megálló innen -, és csak sétáltam, teljesen jól voltam, a a kabátomnak meg ráadásul jó felhajtható gallérja van, plusz sál, úgyhogy bírtam a gyűrődést. Mondjuk ezért nincs oxigénmérőm és vérnyomásmérőm sem, mert folyton mérném és idegeskednék.
Még szerencse, hogy lehet online mindenfélét rendelni, így a karácsonyi ajándékokat beszereztem már, plusz még csomagolópapírt is rendeltem:) Remélem, most már hamar lemegy ez az év, nekem életem egyik legpocsékabb éve volt 🙁
Vigyázzatok magatokra, pusszancs!
“Hajni írt egy érdekes dolgot, hogy ha görcsösen figyeljük a légzésünket, akkor nehezebben lélegzünk! Hát elképzelhető valóban, mert hogy kétszer-háromszor bementem a piacra – busszal két megálló innen -, és csak sétáltam, teljesen jól voltam”
Igen, ezt már feszegetjük többen egy ideje és épp azt kutatjuk, hogyan lehet oda is figyelni, meg nem is görcsössé válni. Hasznos tudomány.
“Mondjuk ezért nincs oxigénmérőm és vérnyomásmérőm sem, mert folyton mérném és idegeskednék.”
Ezt meg én feszegetem egy ideje; hogy a túl gyakori mérés nyugtalanná teszi az embert, ami kifejezetten káros. Az a bizonyos arany középút…
Sziasztok Mindenki! – elvesztem, az oltási bajokat tuléltem,na visszajött a derékfájás, hát ez megőrjit. Közben még jött egy öklenedezési időszakom, orvos jött. Most ezen a hétfőn is jött, már megbolondulok,szurikat adott,ideig-óráig segit,de még mindig nagyon fáj a keresztcsontom, pedig annyit kenem,hogy pácolom szinte. Séta nincs most,se kerékpár,csak a nyögdécselés.Katám ez most kijut nekünk ugy tünik, algópyrint kaptam szuriba,de lehet,hogy két ünnep között ha nem szünik ujból kell ,de most már reomatológiás doki kellene.
Igy aztán semmit nem tudok csinálni,idegesit piszkosul,persze ez meg a szuszomnak sem jó, probálkozom,de mindig a rövidebbet huzom ,egy mosogatás kikésziti a lábam,derekam. Szóval majd ha kicsit elmulik,majd jelentkezem, olvaslank benneteket. Vigyázzatok magatokra, -puszi és kellemes ünnepeket ,ha nem irnék addig.
Sziasztok. En hasznalok oxigen merot, de csak akkor ha erzem hogy fulladok de akkor is 98-99% az oxigenszintem. Marika tenyleg mostmar ortoped orvos kell jeked, ez igy nem jo mar, en ma kaotam meg az influenza ellenit. Bolond lany sajat magamon tapasztaltam ezt a gorcsos odafigyelest a legzesemre….. Mostmar nem annyira figyelem csak ha dolgozok es lepcsozni vagy dombot maszni kell. Minden jot es fincsi levegot nektek. Jo ejt
Sziasztok, beugrás, aztán ki…..
Marika, ha jól emlékszem, valami nyugibogyót szedsz. Erre a pánikra. Most olvastam egy külföldi cikkben, hogy ( a fordítást a chrome csinálta, szóval magyartalan, de azt hiszem, érthető – annyira biztosan, hogy megkérdezd a dokidat, nem javasolna-e némi változtatást, ha ő is úgy látja).
A cikk szövege (nem értem rá stilisztikailag gatyába rázni, bocs) :
“A COPD-ben szenvedők körében gyakori a szorongás is. A szorongásban szenvedő betegek pánikussá válhatnak, remegőek és légszomjúak. A szorongás a légzés érzését a szokásosnál is rosszabbá teheti, ami még rosszabb szorongást okozhat.
A COPD tüneteit kezelő gyógyszerek bizonyos típusai a szorongást is rosszabbá tehetik. A gyógyszerek módosítása néha enyhíti a szorongás tüneteit.
De más betegeknél a szorongás tüneteinek kezelésére szolgáló gyógyszerek hasznosak lehetnek tanácsadással vagy terápiával kombinálva.
Néhány gyógyszer, amely segít a depresszióban, segít a szorongásban, mint például a szertralin és a citalopram. Egy másik gyógyszer, amely hasznos lehet egyes COPD betegek számára, a Buspar (buspirone).
A benzodiazepinek nevezett gyógyszereket gyakran szedik a szorongás kezelésére, ám ezek nem biztonságosak a COPD betegeknél, mert egy személy légzését lassíthatja túlságosan. A benzodiazepinek közül két példa a következők:
Valium (diazepam)
Xanax (alprazolam)” – cikk vége.
A derékfájásnak valóban a végére kéne járni orvosi megtámogatottsággal.
Kata, hogy viselkedik a térded?
Hajni, menni fog az a szuszogás – bárcsak nekem menne úgy! 🙂
Mihály, gondolom, kicsit lassítottál – a dolog megvár.
És most kívánok Nektek nagyon szép Karácsonyt, kellemes ünnepet, és nagyon boldog új esztendőt – tele levegővel, és minden egyéb jóságokkal! 🙂 (KI tudja, mikor járok erre megint… )
Mesével, amit együtt nézhettek az unokákkal:
https://www.youtube.com/watch?v=uqz1ak26qpA
Zenével, amire akár menetelhettek, táncolhattok is 🙂 :
https://www.youtube.com/watch?v=sT7thbSXpxg
Zoránnal, hogy legyen min pityeregni:
https://www.youtube.com/watch?v=8L4WxAChZyE
És pár sor Máraival:
https://i.pinimg.com/564x/2e/78/95/2e7895bf2e6cb405203e8fa92415d7c6.jpg
Nagy öleléssel, szeretettel 🙂
Miháncs tudok, aháncs jövök 😀
A hidegről, megint. Direkt ismét kipróbáltam az egészségügyi papírmaszkot, nagyon működik. Én most elég jó állapotban vagyok, de azért a hideg levegőből nem esik jól mélyeket lélegezni. A maszk gyakorlatilag (szerintem) nem akadályozza a légzést, de meleg levegőt lehet belélegezni, ami óriási könnyebbség.
Majd kipróbálom szélben is, valószínűleg akkor még feltűnőbb lesz a javulás.
Szépnek nem szép, de egy levegő utáni kapkodáshoz képest gyönyörű. 🙂
És ha éppen nincs nálunk se sál, se maszk: a tenyerünket a száj és orr elé rakva sokat segíthetünk, ettől is melegebb lesz a beszívott levegő. Ez persze nem kényelmes, de ha más nincs…
“Én most elég jó állapotban vagyok, de azért a hideg levegőből nem esik jól mélyeket lélegezni. ”
Jól éreztem én, hogy a hideg görcsöltet, izmot, mindent – és karistol, köhögtet. Köszönet a visszaigazolásért – így utazáshoz úgy készülök, hogy száj elé valamiről gondoskodni fogok.
Gyaloglás: mivel a kutyust is ölben viszik ki vakkantani, csak keveset voltam friss levegőn – utána eljátszottam a vízből mentettek felmelegítését szolgáló akciót…szóval, idebent gyalogoltam. Nyilván ennek is van haszna. Talán az ünnepek és a közelgő utazás teszi, de kissé zakkantabb vagyok én is – a lakásban gyaloglás is némi szuszival indult…aztán azt csináltam, hogy csak arra figyeltem, hogy ne menjek a falnak. Mindenfelé járt az eszem, de jó volt, hogy meg tudtam csinálni – a légzés spontán , és 15:13 percig mentem egyhuzamban. Mondom, lakásban…de 1001 m fért bele. Haszna tán ennek is van, hiszen úgy tudom, a mérést a gyaloglással bent csinálják, futópadon…sétálva.
Hm. Milyen hamar jöttem az előző búcsúzás után 😀
A lábam nagyon-nagyon lassan javulgat nagyon kicsit, úgyhogy nem voltam pár pár napja sehol és ez nagyon elkeserít, nem azért költöztem Újpestre, hogy otthon gubbasszak 🙁 Ha így marad, el kell mennem itt valamilyen orvoshoz-
Én Xanaxot szedek és semmi problémát nem okoz nekem sőt jót tesz.
Marika, szívből kívánom, hogy mihamarabb rendbejöjjön a derekad.
Most nem írok többet, nem vagyok jó hangulatban.
Kedves Bolond lány, Marika, Hajni, Mihály és a többiek, akik idelátogatnak, ezzel a szép dallal kívánok Boldog Karácsonyi Ünnepeket:
http://lilapuli.hu/malek-andrea-kulka-janos-es-john-lennon-gyonyoru-karacsonyi-dala/
Sziasztok Mindenki! – először is Boldog Karácsonyi Ünnepeket kivánok én is Nektek! – egészséget sokat-sokat,jó levegőt, jobbulást , sok finom egészséges szuszogást !
Nekem még fáj a derekam sajnos,de azért kezd javulgatni,remélem valahogy kimászok megint belőle.
Katám én is Xanax sr.0,5 mg-st szedek 2 x 1 szemet, elvagyok vele, éjszakára másfajta depi ellenit.Nálam sajna előbb a depi jött,meg a pajzsmirigy probléma arra lett xanaxom is, s csak most négy éve lett ez az őrült copd-bajom is.Tehát ezt most azért irom,hogy a xanaxot már nem tudnám kikerülni, még ha a fulladás elleniek nem is hatnak annyira.Utólag már okos vagyok én is,nem kellett volna nyugibogyó,de hát orvos irta szakorvos,nem magamtól szedtem, lehet,hogy ha nem nyugtatnak le annyira, a szuszom is másképpen alakult volna.-persze ezt csak képzelem már.
Félre a gondokat, igaz nagyon mérges vagyok magamra, még ilyen nem volt,hogy mindent a CSALÁD csináljon,én meg lesek ki a fejemből ünnepi előkészület gyanánt.Igaz még ma terigettem egy kicsit,de hogy? – inkább ne is beszéljünk róla.
Jön a Marianka unokám a párjával németből haza ünnepelni,a kis Izike unokám velem van minden nap , igy most mindannyian együtt leszünk vasárnap is vacsinál,meg a többi napokon is lesz összefutás nálunk.
Kivánom még egyszer,hogy kellemesen teljenek az ünnepek mindannyionknak -!
“igaz nagyon mérges vagyok magamra, még ilyen nem volt,hogy mindent a CSALÁD csináljon,én meg lesek ki a fejemből ünnepi előkészület gyanánt.”
Ne bosszankodj ezen, most éppen nagyon összejöttek a rossz dolgok neked, de ez átmeneti, ki fogsz kapaszkodni a gödörből és akkor majd megint jól túlhajthatod magad. 🙂
Mindenkinek szeretetben teljes, jo levegoteli karacsonyi unnepeket kivanok 🙂
Hát elszaladt megint egy év és amilyen gyorsan szaladt, kipotyogott a szatyrából egy csomó jó dolog, ami itt maradt nekünk.
Összejöttünk páran, fölszedegettük és berendeztünk egy jó kis piacot, ahol adjuk-vesszük a dolgokat – van, aki okos tanácsot hoz, van aki jó kedélyt, van aki a saját történetét meséli el részletesen és tanulságosan — és hát ott van a piac sarkában a szelektív gyűjtő is, ott le lehet rakni a csüggedést, keserűséget, szorongást (szépen letisztítva és külön válogatva persze) és ha így aztán lett hely a szatyorban, érdemes körülnézni, mert sokmindent lehet venni jóárasítva.
Most éppen optimizmusból van nagy akció, lehet jönni, de nem kell rohanni, mert ez egy spéci termék, minél többen viszik, annál nagyobb lesz a készlet, a fene se érti ezt.
És ha már jó áras termékekről van szó, itt egy felvétel egy zenekarról, akik nagyon olcsón hozták össze a hangszereiket, vegyünk példát róluk. Meg a légzéstechnikájukról.
Remélem, mások is vásárolnak majd, vagy hoznak eladnivalót; az látszik a statisztikából, hogy rengeteg a nézelődő látogató, akiknek szintén örülünk. Úgy jó egy piac, ha nagy a nyüzsgés, nem?
Kellemes ünnepeket és boldog új esztendőt kíván mindenkinek a piac vezetősége és ezúton közöljük a nagyközönséggel, hogy intézményünk ünnepi nyitvatartása megegyezik a hétköznapival (hétfőtől szombatig 0 órától 24 óráig tartunk nyitva, vasárnap ezzel szemben ugyanígy). A nagy zsúfoltság miatt kérjük, hogy ügyeljenek a zsebtolvajokra!
Ha valaki nem találja a zsebét, az forduljon a rendőrséghez, vagy inkább egy szabóhoz.
Ez nagyon szép és igaz, köszönöm Mihály! 😘
Sziasztok Mindenki! – köszönöm MIhály év végi jókivánságát, rám fért most nagyon, –
Gondolom mindannyian megkaptuk a kis ajándékocskánkat,örültünk ,hogy még ebben évben is sikeresen vettük az akadályokat , persze Mihály piacvezetőnk segitségére nagyon nagy szükségünk volt,van,lesz. – Én is kivánok mindannyiotoknak jó egészséget,boldogságot, jó légzést, meg mindent ami jó nekünk!
Kata,Rita,Hajni,- jelentkezzetek azért még a két ünnep között egy kis beszámolóra,remélem Katám a lábad már jobban van,nem fáj annyit.Én ezt nem mondhatom el,de lesz ez még jobb is.
További szép ünneplést ,jó levegőt kivánok Mindenkinek!
“Gondolom mindannyian megkaptuk a kis ajándékocskánkat”
Abszolúte! Nekem például hidegrázást hozott a Jézuska 39 fokos lázzal. Sajnos olyan vagyok, mint az elkényeztetett gyerek, már ennek se bírtam örülni.
És egy nyelvészeti probléma is izgat – ezt az exacerbációt, ami meg szokott látogatni, magyarul fellángolásnak hívják és ez nagyon nem stimmel. Ha lángol, akkor mi frásztól ráz a hideg??
“Mihály, neked is kijár a pihenés, mert készülj, jövőre újabb bajainkat zúdítjuk a nyakadba.”
Kösz, legalább annak örülhetek, hogy másnak sem jobb. 🙂
“buszmegállóba nem egyedül gyalogolok ki”
Kapsz egy utólagos engedélyt, mert azért nekem is van szívem.
De kifejezetten egy alkalomra szól!!!
Sziasztok, csak berohanok, hogy megöleljelek benneteket.
Köszönet a sok-sok jó kívánságért, most csak váljanak valóra! 🙂
Kicsit máshogy sikerült a karácsony, mint terveztük – mamához mentő, be kellett vinni a kórházba, de most már jobban van, így bár egyedül, de utazom a családdal találkozni. Igaz, buszmegállóba nem egyedül gyalogolok ki, de most lehet, hogy ennyi izgalom után négykézláb menne csak. 🙂
Pihenjetek, egyetek, igyatok, és pihenjetek sokat! Gyógyuljon meg, akinek még restanciája van ez ügyben.
Kata, lakás ok? Marika, derék, szuszi? Hajni, remélem, csak az ünnepi gondok a “gondok”. 🙂
Mihály, neked is kijár a pihenés, mert készülj, jövőre újabb bajainkat zúdítjuk a nyakadba. 🙂
Most lépek, majd telón olvaslak benneteket, ha lesz hozzá idegzetem, tán pötyögök is 1-2 sort.
Puszi nektek 🙂 :*
Sziasztok Mindenki!
Mihály mit csináltál, jobbulást kivánok nagyon gyorsan.! – igazán az ünnep nem arra való,hogy ilyen hidegrázás,láz, belobbanás legyen. Nagyon rossz tudom, én négy éve éppen ma kerültem a korházba, akkor állapitották meg a copd-t, mert a házidoki mondta,hogy ACC-t vegyek be feloldónak, na én aztán egy egész dobozzal elhasználtam, de éreztem,hogy még kellene,nem tisztulok, még azt hiszem 2-3 tasakot ittam meg, s ez bizony belobbantotta ezt a fránya bajunkat,korházban kötöttem ki,azt hittem megfulladok.Rohammentő vitt persze,oxigénnel – azóta én ACC-t nem mertem bevenni,mindig ez jut eszembe, fulladtam,hidegrázott még a kórházban is,lázas, magas pulzus ,csunya dolog – éppen azért tudom,hogy most milyen rossz állapotban voltál, remélem most már tul vagy rajta azért valamennyire.Vigyázz nagyon magadra,mert ugy ahogy Rita irta mi zúditjuk ám rád a gondjainkat és megfeledkezünk arról,hogy Neked is lehet bajod,nem a mi nyüglődésünk van a világon, kissé önzőnek is mondanám magamat.
Nekem a derekam még mindig kinlódik, kenem,pácolom,de ha megpihen egy óráig, azután alig birok felállni, ha meg nem pihentetem,akkor meg azért fáj piszkosul. Ünnepek után ha nem javul, szuri lesz a vége.
Kérdésem lenne hozzátok,most nem tudom,hogy be merjem-e adatni a tüdőgyuszi ellenit,hogy igy legyengültem megint.Már úgy félek,hogy megjárom ezzel is, ha van gondolatotok ezzel kapcsolatosan irjátok meg.
Katám, Ritám vigyázzatok magatokra, irjatok -Hajnikám hol vagy?
További pihenést kivánok, MIhály pihentesd most magad, s nagyon vigyázz.Tüdőgyuszi oltásod van? influenza ellenid? –
remélem a láz már elmarad.
További szép estét,jó levegőt, betegeknek gyors gyógyulást kivánok!
Sziasztok, megérkeztem. Szerencsésen. A buszon rohadtul meleg volt, most a fejem fáj. (igaz, a gyomrom is szokott, amikor üres) 😂😁Mihály azonnal gyógyulj. Marika, orvossal beszélj, mert tüdőgyulladás nagy galibát csinálna. Hajni, merre jársz? Kata, jelentkezz be te is. Most lépek, mert tablet is átir mindent. Holnapután este otthonról. Ölelés.
Sziasztok, hát sajnos, ahogy itt olvaslak benneteket, mindenhol volt valami galiba-baj karácsonykor, beleértve az én lábamat is, bár talán most egy picikét jobb? ? Azért nagyon remélem, hogy jó-ból is részesült mindenki? Nagyon gyors gyógyulást az egész csapatnak, mert megérdemeljük!:)
Nekem amúgy egészen kellemesen telt az ünnep. Karácsonyi vacsora anyóstársnál, nekik van családi házuk, sült kacsa és más finomságok, ajándékosztás. Én többet között kaptam a fiamtól egy világítós billentyűzetet, imádom 🙂 Másnap ugyanott ebéd is:) Aztán most itthon vagyok csendben, filmeket nézek és várom, melyik nap jön az unokám. Holnap megpróbálok kimenni kicsit, szereztem botot, talán a lábam bírni fogja.
Marika, dokinővel konzultálj oltás ügyben.
Lakásban még pár dolog hiányzik, de nem vészes, majd az ünnepek után, az ünnepek alatt a fiam végre nem dolgozik, egész évben rengeteget melózott, ráfér a pihenés.
Legyetek jól, gyógyölelés virtuálisan 🙂
Sziasztok itt vagyok mostmar. Rendben elment a karacsony nem volt semmi gondom. De most hogy multheten beoltattam magam influenza ellen azota faj a torkom, kisse rossz a kozerzetem, folyik az orrom trusszogok. Ez normalis ilyenkor szerintetek? Lazam nincsen. Pusszancs
webbeteg oldalról hoztam:
“Lehetséges mellékhatások A védőoltás általában nagyon jól tolerálható. A tűszúrás helyén enyhébb elváltozás, hőemelkedés, levertség vagy gyomor-bélrendszeri panaszok jelentkezhetnek. Az orvosi rendelőkben a betegektől könnyen el lehet kapni a különféle cseppfertőzéssel terjedő betegségeket, ezt sokan tévesen az oltás mellékhatásának tudják be.”
Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/fertozo_betegseg/12317/influenza-elleni-vedooltas
Koszonom szepen:) mindenkinek jobbulast. Am most voltam ugye megfazva…. Pfffff
Vagy a beteg mandulam miatt amit ki kell venni. Megvan mar a korhazba a beutalo csak idopontot kell kerjek.
Sziasztok, hát, tegnap este már nem sikerült beugranom, pedig szerencsésen vettem az akadályt visszafelé is.
Próbáltam ennek az utazásnak minden tapasztalatát összeszedni, le is írom, de tuti, hogy amilyen rövid az eszem, megint kifelejtek valamit. 🙂
Mamát ma haza engedik, kicsit el leszek kapva az első időkben, amíg visszaáll minden a rendes kerékvágásba.
A térdfájást elirigyeltem Katától, igaz, a buszon ücsörgés (2×3,5 óra) következménye – ismerjük azokat a vendégmarasztalóan “kényelmes” üléseket. Pedig nem vagyok egy dalia, a lábaimra mégis csomót kellett kötnöm, hogy elférjek. A bal térdem aztán most issza a levét.
A gyaloglás is lement. Oda is, vissza is – állítólag nagyon szép tempóval, pedig fújt a szél is, hideg volt.
Azt a parát – ha csak kis részben is- de az első 100 m-en fellépő kis légszomj is okozza…a légszomj miatt erősebben szuszogunk, az megpörgeti kicsit a szívet, ami némi remegést vált ki – és ott a para, mert ezek a tünetek jellemzik a pánikot is. Megkockáztatom, néha nem is a pániktól parázunk, hanem attól, ami ugyanolyan tüneteket okoz.
A levegő valóban időjárástól, fizikai állapottól, a befújt gyógyszer alakítottaaktuális állapottól, annak stádiumától is függően igyekszik a mi erőlködésünkre befelé. Az a pocsék, amikor nagy lélegzetet véve a szusz se be, se ki…
Némi gyaloglás után az izmok megfeszülnek – nem feltétlenül a légzőizmok először, főleg ha figyelünk rájuk – de némi idő elteltével azokra is sor kerül. Nekem ez olyan érzés (bocs, ha ismeretlen a hasonlóság), mintha hiúságból behúzott pocakkal vonulnék, ami izomfeszítést igényel, de jelen esetben a szuszhiány miatt kibabrálás a végkimenetele. Nem húzom be a pocimat, csak az érzés hasonló – beáll minden izom, illetve talán emiatt is, szaporodna a lélegzetek száma, de olyan gyorsan nem tudom lerendezni a légcserét…még ki sem fújtam, már kéne beszívni a frisset, ami még be sem ért, de már ki kéne fújni.,…mintha a légzőgyakorlatainkat 2 km lefutása után kellene levezényelni. Na, valami ilyesmi…
Bocs, ha unalmas, hogy ennyiszer, ennyiféle képpen írom …talán egyszer sikerül beletrafálnom pontosan, ahogy esetleg az orvosaink is jobban tudják értelmezni…meg azt is, hogy az utána folyamatosan jelen van. Persze, azért olyan 800 m-t lezavartam minden alkalommal. Csak az az érzés nagyon hiányzik, mint éhségérzet elmulasztása egy jó kis kajával. :)Mert ha bejön a levegő, azért piszkosul meg kell dolgozni…
Marikám – derekad rendben? Oltás nekem nem okozott gondot, dokival beszélj mindenképp, mert tényleg nem ártana, ha megkapnád – te is, Kata is… 🙂
A család lábon kihordta a munkát? 😀 😀 Drága Marika, hidd el, olyan boldogan csinálták, nem értem, miért keseregsz ezen. 🙂 Még büszkék is lehetnek magukra – ha nem is olyan finom, de sikerült nekik is 😀 Erre gondolj! 😀 🙂
Kata, a jelek szerint apróságok várnak még megoldásra a lakásban – innen már csak az otthonossá tétele van hátra, azt meg két ügyes kezeddel apránként megcsinálod. 🙂 Haláli lehet az a világítós klavi . 😀 Én is unokázhattam kicsit, olyan gyönyörű az a kislány, hogy sírni tudnék a boldogságtól, amikor nézem. 🙂 🙂 Remélem, sokat lehetsz az unokáddal a szünetben. 🙂
Mihály, ezek szerint az a fellángolás az a lázzal járó, ágyba döntő izé? Mert frankó – én olyannal jártam dolgozni. 🙁 :/ Nehogy szegény kollégáknak kelljen esetleg….a kis fejfájással.
Remélem, kikeveredtél belőle, és teljesen feljavulva jössz vissza. 🙂
Hajni – ne prüszkölj, bár, mondhatni, nálad korral is jár. 🙂 😛 🙂 (Bocsi 🙂 ) Vigyázz magadra – a sok megfázás se jó, talán mindannyian úgy kezdtünk. Pihenj te is sokat!
Miért nem sikerül mindig mind a 3 golyóbist a plafonra szuszognom?
Na, mennem kell – most értek haza a kórházból…ölelés nektek. Jövök még, ha másért nem, olvasni.
“Bocs, ha unalmas, hogy ennyiszer, ennyiféle képpen írom”
Nagyon hasznos. Nyomozunk, minden bűnjel fontos.
“Mihály, ezek szerint az a fellángolás az a lázzal járó, ágyba döntő izé?”
Nincs mindig láz, nálam általában hidegrázás van, de főleg gyengeség – változó mértékű, volt, amit lábon kihordtam, volt, aminél az ülés sem ment fél percnél tovább, pedig elég jól bírom a gyűrődést. Állítólag a változatosság gyönyörködtet.
“Miért nem sikerül mindig mind a 3 golyóbist a plafonra szuszognom?”
Ez megint jó kísérlet. Van valami ötlet, hogy mikor nem sikerül? Mert ha tök fáradtan, az mondjuk triviális, de gondolom ennél bonyolultabb a dolog.
Ja…és a köhögés…az aztán most elég sűrűn van. Ha sikerül felköhögni , tisztulni kicsit, jobb. A következő krehácsig. A köhögés is sok levegőt elvesz…
Jó ez a lábadozás, kapja vissza az ember sorban a képességeit.
Meg csalóka is, mert eleinte gyors, aztán annál a pontnál, amikor minden megy, de a csak egy kicsit is intenzívebb izommunka azonnal kimerít – hát ott lelassul. A fizikai dolgozóknál ez az a fázis, amikor már mehetnek munkába, csak még éppen nem bírják.
Ilyenkor rehabként izometriázni szoktam (máskor is gyakran); ez megdolgoztatja az izmokat, mégse szuszogtat erősen. Meg az ízületeket sem kínozza.
A másik a marok- és alkar-erősítő eszközök, ha épp nem fáj az ember csuklója, lehet csinálni akár fekve is és bár kívánnak izommunkát, mégsem kimerítőek.
Nagy kedvencem az erősítő gumiszalag is (resistance band, resistance loop, exercise band, Thera-band…). Ezek nagyon jók, különösen olyanoknak, akiknek a mozgását korlátozza valami, például túlsúly vagy tüdőbetegség – és nem is drágák, érdemes kipróbálni.
Na meg persze a légzőgyakorlatok mindig jók.
A gyaloglás lassan megy csak, de vittem magammal porvédő maszkot, tudom ajánlani – egy egész kicsit megdolgoztatja a légzőizmokat (és persze nem muszáj egyfolytában viselni), ráadásul hideg ellen is príma. És azt figyeltem meg, hogy bár egyáltalán nem erőltet meg a rajta keresztül való lélegzés, mégis NAGYON gyorsan kellemesen kimelegszem. Nem tudom, miért van ez, de ebben a hidegben roppant élvezetes.
Sziasztok Mindenki! –
Mihály nagyon együttérzek veled,pocsék érzés,amig egészségesek vagyunk nem is gondoljuk,hogy milyen nagy munka egy séta,vagy valami megemelése,felöltözés,fürdés stb. Én a sétát még nem erőltetem csak lakáson belül tekergek,mert még mindig fáj a keresztcsontom pedig már a második tubus kencénél járunk, jó rá.Persze,ha megpihenek végem,ujból fájok, s előjön a fulladás is hamarabb. Tegnap kint teraszon terigettem, mutatványnak számit a harmadik-negyedik darabnál érzem,hogy kiment az erőm,pedig én vittem ki a ruhákat s ahogy irod,akkor még cudar erősnek éreztem magam.
Ünnepek alatt mentem át a tuloldalra az utcán a kocsiig,nem fulladtam,tiszta levegő volt, s mentünk a család megnézni a kivilágitásokat.Sok szépet láttam, kezemben a Ventolin,de fene kellett nem ventolin, el is felejtettem ,hogy fulladni szoktam. -itt megint az idegek munkáját emliteném.Németből jöttek a nagyobbik Unokámék ,hat napig voltak,s együtt menjünk, minél többet együtt legyünk ,féltem ugyan egy kicsit,hogy majd mi lesz,vártam is titokban az elején,hogy meddig fog ez az ut tartani most,de menet közben elfelejtettem.Azt hittem,hogy juhé! itt már gyógyulás van.Reggel viszont minden kezdődött előről,fájtam,fulladtam nem nagyon,de a terigetéssel már igy jártam,mint fentebb emlitettem.Légzőgyakorlatoztam én közben is,most is,de nehéz ,várjuk a jobb időt, talán ha nem kell annyira beöltözni,nekikészülni akkor könnyebb lesz.
Most nekem harmadikán jön a szuri a tüdőgyuszira nem tudom beadja -e a doktornő, majd megirom. Felénk most már állitólag hasmenéses,hányásos járvány is van, jobb lesz vigyáznom a vendégekkel is,mert ami nekik semmi,nekem nagy baj.- azt hiszem mindannyian igy vagyunk ezzel.
Katám hol vagy? hogy van a lábad? Rita olyan szépen leirtad amit éreztél az utadon, mintha én irtam volna két hónappal ezelőtt, most nem ,mert menni sem merek,nem is tudnék.
Vigyázzunk magunkra nagyon,mert amilyen huncut ez a tél,enyhe ,de még sem lehetünk biztonságban,mert a szánkon keresztül bemenő hideg levegő már gond.Nekem a kabátom cipije felér az orromig ,összehuzom ugy ,hogy alig látszok a kapucniból,cipiből ki,de védekezni kell hiába. Kerékpározni még nem merek,de várom már nagyon,hogy elmuljon a fájásom és tekerhessek.
Kivánok Nektek nagyon egészséges Új Évet,javulást az állapotunkban,hiszen mindannyian vigyázunk magunkra,megérdemelnénk. – Egy kérdésem van még, kire milyen hatással volt a tüdőgyulladás elleni oltás,?- közérzeten észrevettétek?
BUÉK!
“Sok szépet láttam, kezemben a Ventolin,de fene kellett nem ventolin, el is felejtettem ,hogy fulladni szoktam. -itt megint az idegek munkáját emliteném.”
Igen, ez az egyik nagy kutatási témánk és egészen jól állunk vele. Akinek szorongást okoz a séta a szabadban – és mint kiderült, ez nem is ritka – annak a bajait elűzi, ha valami kellemes várakozás vagy kellemes társaság leköti a figyelmét; de mi legyen, amikor ilyen éppen nincs?
Azt szoktam mondani, hogy figyeljünk a nyugodt légzésre és arra, hogy nem feszítjük meg feleslegesen az izmainkat, mert ez nekem mindig bevált. Az ám, de kiderült, hogy aki rossz állapotban van és/vagy gyakorlott szorongó, annál a légzésre figyelés át tud változni rideg, terhes kötelességgé, ami tovább növeli a szorongást, pánikot. Akkor most mi legyen?
Itt a következő próbálkozásom:
Általában figyeljük lazán a környezetünket, hagyjuk kószálni a gondolatainkat; aztán akkor, amikor fizikai nehézséget érzünk vagy rossz érzések kezdenek előbújni (eleinte csak a háttérben), akkor mondjuk azt, hogy: hoppá! Valami rossz van, mindegy is, hogy mi, a legjobban akkor járok, ha figyelem a légzésemet, a tempómat, az izmaim lazaságát (már csak azért is, hogy majd a többieknek el tudjam mesélni); aztán ha megint kellemes gondolatok és közérzet jön, hadd jöjjenek, ha viszont valami szorongós-gyötrős, akkor ez a jó kis légzésre figyelés meg fog engem védeni a pániktól; minden mással csak rosszabbul járok. Ő pillanatnyilag a haverom. Meg az, hogy NEM ERŐLTETEM a tempót, NEM ERŐLTETEM a túl mély légzést, megpróbálok annyira nyugodtan és annyira kicsiket lélegezni amennyire megy.
Mit lehet ettől várni? Szerintem annyit, hogy jobban átvészeljük a nehéz időszakot és nem vastagodni kezd a lelkünkön a szorongás-kéreg, hanem kopni. De az is kiderült a történetekből, hogy baromi lassan kopik, kell a türelem. Ugyanúgy nem szabad hirtelen javulást várni, mint fogyókúránál a nagyon gyors fogyást, mert csak pofára esik az ember és a végén még elkeseredettebben jön ki a dologból, mint amilyen volt.
Ez milyen?
“a szánkon keresztül bemenő hideg levegő már gond”
Bizony. Még az orron keresztül bemenő is. Nem győzöm reklámozni a gyógyszertárban kapható eü papírmaszkot, azt hiszem, nyolcvan magyar forintért árulják, nem akadályozza érdemben a légzést, de melegen tartja a beszívott levegőt.
KUÉB! (kilégzés után én belégzem)
És BUÉK! (ennek a megfejtését már ismeritek)
“Azt szoktam mondani, hogy figyeljünk a nyugodt légzésre és arra, hogy nem feszítjük meg feleslegesen az izmainkat, mert ez nekem mindig bevált. ˇ
Sziasztok! Igen Mihály igazad van,ma én is először a kapuig probáltam sétálni,majd lazán gondoltam kinézek az utcára,nincs szél, aztán tovább a ház előtt sétáltam,majd a végére azt vettem észre,hogy lazán elsétáltam a szokott 4-5 ház előtt,közben néztem,hogy mindenki háza előtt feldurta a vakond az árkokat és visszajöttem, a visszaút már nem ment olyan könnyen,de ment.Kiváncsi voltam az oxigénszintemre,mert már egy pár hete nem mertem menni,mert a derekam nem a legjobb még most sem.Nem is készültem ki,kicsit fulladtam ugyan de 94 volt, a pulzusom meg 80.Igy megnyugodtam,hogy nem is romlottam annyit,mint gondoltam. Lényeg,hogy visszajön talán szép lassan az erő,csak figyelni,vigyázni kell magunkra, legközelebb remélem ennél is könnyebben megy.
Még nem irtál a tüdőgyuszi oltásról – vagy Te nem oltattad be magad? –
Lányok hol vagytok? Remélem csak a szilveszteri bulira készültök s azért nem jelentkeztek!
Kivánok Mindannyiotoknak Boldog Új Évet, jó levegőt,s nagyon jó egészséget!
“a pulzusom meg 80”
Akkor van neked is olyanod, amire lehet irigykedni. 🙂 Nekem ritkán megy 100 alá.
Sziasztok, olyan sokat és sok jót írtatok az elmúlt napokban – mindenhez jó lenne pár szóval/mondattal kapcsolódni, de iszonyúan el vagyok kapva. ma még csak most ültem le – és hamarosan ugrás, mama-fürdetés.
Tegnap jó napom volt, annyit simán vittem, mint egészséges koromban – ma kissé nehézkesebb, de gyorsabb is a nap…és többet kell belezsúfolni.
Marika!! Szuper vagy!!!!!!!!!! 🙂 :*
Mihály, nagyon topon van a fejtegetés – de sajnos meg kell várnom egy nyugisabb időszakot…ha el nem felejtem, amit referálni akartam rá, megteszem, de nem most, ne haragudjatok.
Most is inkább azért jöttem, hogy az ideinél jobb, szebb, egészségesebb és nagyon boldog új évet kívánjak mindannyiunknak. 🙂
Nagyon köszönöm a sorsnak, hogy vagytok! 🙂 🙂
https://www.youtube.com/watch?v=qbxjkvjvSwY
Sziasztok, békés, nyugodt, egészségesebb Boldog új esztendőt kívánok szeretettel. Marci unokám velem van két napja ! 😘😍
“de kiderült, hogy aki rossz állapotban van és/vagy gyakorlott szorongó, annál a légzésre figyelés át tud változni rideg, terhes kötelességgé, ami tovább növeli a szorongást, pánikot. ”
Bizony!!! Nagyon jól levezetted, átlátod – a pánik valami iszonyú dolog. Amikor tudod, hogy nincs reális alapja, fizikai oka úgy igazán a félelmednek, na, akkor piszok nehéz vele kezdeni valamit.
Bizony, csak idővel, türelemmel – magunk iránt is. És ezek a virtuális “beszélgetések” azok, amik eredményre vezetnek – ld. Marikánál a legutóbbi örömteljes poszt. 🙂
Nem egyformák a napjaink…én néha nem tudom, hogy ugyanaz a dolog miért nehezebb/könnyebb másnap, amikor ugyanúgy érzem magam, ugyanaz a frizurám, az oxigénszintem, a pulzusom – mégis félig beledöglök, hogy megcsináljam. Másnap meg…félkézzel.
“Általában figyeljük lazán a környezetünket, hagyjuk kószálni a gondolatainkat; aztán akkor, amikor fizikai nehézséget érzünk vagy rossz érzések kezdenek előbújni (eleinte csak a háttérben), …”
Szuper, megint igazoltál! Amikor sikerül nagy para nélkül megtennem pár(száz) métert, vagy azok a régi, nyári séták, amikor rendszeresen jártam a postára…és írtam, hogy mentem, és hogy sokat! na, azokat valahogy így sikerült kivitelezni. Röviden összefoglalva: úgy mentem itthon, mint valami bámész turista.
Jelenleg is azt a stratégiát követem, hogy ösztönösen, nem vonalzó mentén…ugyanis két napja már annyit rohangáltam, pörögtem, mint máskor egy hét alatt…és már kész vagyok, mint a matek házi.
Hm. Az én pulzusom is közelebb van folyamatosan a 100-hoz, és amikor fizikailag terhelem magam, akkor ez az alap, amiről indul. Kell ezzel tenni valamit szerintetek?
Most mennem kell, mert mindjárt jön mamához az orvos.
BÚÉK – hátha sokszor ismételve hatásosabb. 🙂
“Amikor tudod, hogy nincs reális alapja, fizikai oka úgy igazán a félelmednek, na, akkor piszok nehéz vele kezdeni valamit.”
Igen, ebben az a perverz, hogy pont meg kellene nyugtasson, hogy semmi fizikai baj nincs – és épp ettől lehet aztán jól begazolni: Ha semmi fizikai bajom és mégis fulladok, akkor ez szörnyű!!! Még csak meg sem tudom érteni, nemhogy megszabadulnék tőle…
De azért jól haladunk a bűnügyek felgöngyölítésében, melyeket a Pánik nevű gonosztevő követ el. Lelki terror, fojtogatás… hosszú a lajstrom.
Már nagyon régen lett egy definícióm, szerintem örökérvényű nagy igazság, meg is osztom veletek izibe:
A szorongás az, amikor a félelemtől félünk.
“Az én pulzusom is közelebb van folyamatosan a 100-hoz, és amikor fizikailag terhelem magam, akkor ez az alap, amiről indul. Kell ezzel tenni valamit szerintetek?”
Engem alaposan kivizsgáltak a Pulzus Egészségügyi Központ nevű helyen (Buda, Fillér utca) és az volt a döntés, hogy a tüdő-gyógyszereim sajnos kicsit fokozzák a pulzust, más bajom nincs. Egy vizsgálatot megér – sajnos a tüdő-gyógyszerek egy része kénytelen emelni a pulzust (valahogy ellensúlyozni kell a csökkent légzőfelületet).
“Igen, ebben az a perverz, hogy pont meg kellene nyugtasson, hogy semmi fizikai baj nincs …”
Az ünnepek előtt (és talán közben is) belebotlottam pár olyan rádiós beszélgetésbe, ami a fóbiákról szól. Állítólag nehezebb megszabadulni tőlük, mint a félelmektől – épp az irreális mivoltuk miatt. Mert ha valaki fél a kutyáktól pl., azt megtanítják olyan viselkedésmódokra, amit a kezelendő helyzetben alkalmazhatnak…és mantrázzák, hogy ne félj a kutyusoktól. És nekünk mit mantráznak, ha azt sem tudjuk, mitől félünk?
“A szorongás az, amikor a félelemtől félünk.” – adtad a választ. 🙂 Nagyon jól. Ám, amíg nem ölt testet, mint pl. egy eb, addig nehéz kiirtani – szóval, azt hiszem, ezért haladunk lassan – de, veletek együtt – haladunk. 🙂
“a tüdő-gyógyszerek egy része kénytelen emelni a pulzust ”
Nekem ez ügyben csak a Brimica van – a Ventolint nagyon-nagyon ritkán használom. Szerintem zizis vagyok, attól volt kicsit mindig magasabb a pulzusszámom,…vagy pulzus-számom? 😀
Tényleg…arról tudtok nekem mondani valamit, mi határozza meg a gyógyszereket, azok számát? Mert szerintem ez a 37-43%-os fújás enyhén szólva is ****-nak mondható, mégis csak egy gyógyszert kaptam. Oké, exacerbáció, kórház nem volt – amit értékelt is a doki – de ez nem jelenti azt, hogy a biciklin megélt lázak, és kómás melózás nem lehetett az…vagy ha az lett volna, annak tuti kórház lett volna a vége? Mi határozza meg a gyógyszerezést? Most így örüljek, hogy csak, vagy bánkódjak, hogy csak Brimica…?
“‘A szorongás az, amikor a félelemtől félünk.’ – adtad a választ. Nagyon jól. Ám, amíg nem ölt testet, mint pl. egy eb, addig nehéz kiirtani”
Amikor testet ölt, akkor már csak egy nyavalyás kis félelem. A szorongás nem ölt testet, attól olyan,amilyen.
Mint a kísértet.
Sziasztok:)
“Most így örüljek, hogy csak, vagy bánkódjak, hogy csak Brimica…?’
http://www.allmedicines.net/magyar/30263b5f/orvossag/brimica-genuair.htm
Ezt találtam, remélem érthető valamennyire, a Brimica egy új gyógyszer.
Holnap írogatok bővebben, megvagyok egyébként, lábam javult sokat, helyette most a derekam hülyéskedik, remélem az is megjavul gyorsan.
Legyetek jól 🙂
Sziasztok mindenkinek. Jol eltuntem. Sok volt ez a szilveszter:D es a karacsony is. Surogtem forogtam.
A masik fejlemeny meg az hogy mehetek csontizotopos vizsgalatra is mehetek mert van valamilyen daganat a bokam kornyeken. 😀 de az mri felvetel szerint joindulatu es jol korulhatarolt. Jo nagy fekete folt lathato. Na majd megirom eztis meg a holnapi tudokontroll eredmenyet is. Mindenkinek boldog uj evet es egeszsegben teli idoszakot kivanok. Pusszancs
“mehetek csontizotopos vizsgalatra is”
“meg a holnapi tudokontroll”
Szurkolunk neked.
“belebotlottam pár olyan rádiós beszélgetésbe, ami a fóbiákról szól. Állítólag nehezebb megszabadulni tőlük, mint a félelmektől – épp az irreális mivoltuk miatt. Mert ha valaki fél a kutyáktól pl., azt megtanítják olyan viselkedésmódokra, amit a kezelendő helyzetben alkalmazhatnak…és mantrázzák, hogy ne félj a kutyusoktól. És nekünk mit mantráznak, ha azt sem tudjuk, mitől félünk?”
De, igazából tudjuk, azt hiszem – ami itt kiderült: például a szabadban való sétától.
És még mindig úgy gondolom, hogy a három legfontosabb dolog ez:
1. Minél gyakrabban, lehetőleg legalább naponta szembesítsük magunkat azzal a helyzettel, amitől félünk, szóval általában a szabadtéri gyaloglással. Mégpedig úgy, hogy NEM próbálunk hosszú távot megtenni, éppenhogy csak rövideket, azért, hogy gyűljenek a rossz élményektől mentes találkozások. Szóval NEM kemény küzdelemről van szó, hanem hozzászoktatásról. Mint amikor egy gyerekkel vagy egy kiskutyával meg akarunk szoktatni valamit; nem hajszoljuk, hanem igyekszünk, hogy kellemes emlékei maradjanak.
És ezt hosszú ideig kell csinálni, mert a szorongás lassan oldódik.
2. Séta közben hagyjuk kalandozni a gondolatainkat, csak amikor valamiért elkezdjük rosszul érezni magunkat, akkor figyeljünk a légzésünkre és a laza testtartásra. Ezt az odafigyelést ne kérjük számon magunktól, csak éljünk vele, mint lehetőséggel.
3. Ha nincs fizikai oka a nehéz légzésnek, mert például szobában rengeteget tudunk menni és tornázni, csak a szabadban jön a pánik: vegyük tudomásul, hogy a szorongással küzdünk, ne ijedjünk meg (ha lehet) még jobban. Ez a küzdelem hosszabb lehet, mint a fizikai bajokkal vívott harc, de egyáltalán nem reménytelen. Csak nem szabad gyors javulást várni. Ugyanúgy tudomásul kell venni a pánikot és türelmesen kell dolgozni ellene, mint ahogy tudomásul vettük a tüdőbetegségünket.
Sziasztok Mindenki! – a derekam ugy-ahogy megvan, ma kaptam a tüdőgyuszi elleni oltást , ez még hiányzott, remélem ezzel nem járok ugy mint az influenza ellenivel. Itt jön Mihály tanácsa, bizony még nem is érzek semmi különöset,de szorongok,hogy ugy ne járjak,mint a másikkal, s kész a pánik. Nem kell kimenni sem,elég itt a fotelban ülni, persze ha nem adatom be,akkor meg azért pánikolnék. Remélem nem lesz semmi gondom, holnap majd irok,most csak jelentkezni akartam.
Kivánok jó levegős éjszakát nektek!
Sziasztok, iszonyúan el vagyok kapva, ma csak fulladok a nagy rohangálásban, holnap kórházi kivizsgálás mamával, hajnali 8-ra már ott kell lenni…éljenek a nyugger évek…
Pár gondolat, mert aztán elúszik:
“…azt sem tudjuk, mitől félünk?”
“De, igazából tudjuk, azt hiszem – ami itt kiderült: például a szabadban való sétától.”
Valóban, attól is…de azt kéne megfejteni, ami a szabadban való sétálástól paráztat. Abban, ott kint van valami – tehát, a szabadban való séta a nagyobb csomag- azon belül kell még keresni a kisebb batyut.
A megoldáshoz vezető 3 pontos tennivalókkal kőkeményen egyet értek…ami nekem mostanában kicsit rapszodikus.
Marika, nem lesz baj az oltással – a másikkal is azért lehetett, mert mint később kiderültek a már lappangó bajok, nyilván az immunrendszered nem volt topon. Most túlléptél pár ilyen kellemetlenségen – semmi baj nem lesz. A karod fájni fog, mintha izomlázad lenne, vagy beütötted volna – de ezt most már tudod, így nem fogsz megijedni tőle.
Látod, a nyugis séta is ment, ezzel sem lesz gond! 🙂
Katám, nagyon köszönöm a linket – ezek szerint ez a Brimica egy viszonylag új gyógyszer – tulképp kiváltott 1-2 darabonkéntit egyben befújással. Lehet, hogy az is kaparja a torkomat és köhögtet?
Annak nagyon örülök, hogy jössz helyre, beindult az új esztendő. 🙂
Hajni, szurkolunk neked is – jelentkezz az eredményekkel, amint tudsz valamit. Azzal a folttal nem lesz gond, de jó, hogy figyelnek rá.
Mihály, remélem, teljesen meggyógyultál és dolgozol újra ezerrel! 🙂 Persze, ne menjünk a munka rovására! 🙂 🙂
Vigyázzatok magatokra – kezd fájni a derekam-hátam, pedig ma még vár rám egy fürdetés…
Na, majd jövök, lehet, csak olvasni. Ölelés nektek 🙂
“…azt sem tudjuk, mitől félünk?”
“De, igazából tudjuk, azt hiszem – ami itt kiderült: például a szabadban való sétától.”
“Valóban, attól is…de azt kéne megfejteni, ami a szabadban való sétálástól paráztat. Abban, ott kint van valami – tehát, a szabadban való séta a nagyobb csomag- azon belül kell még keresni a kisebb batyut.”
Szerintem nem fontos és talán nem is lehetséges. Valami irracionális félelem, ha kék az ég, attól, ha szürke, akkor meg attól, mindegy is. Nem megfogható. Megszüntetendő, szoktatással, hogy elfelejtse az idegrendszerem.
Hiába fejtem meg, hogy azért félek a sötétben, mert az ősembernek sok félnivalója volt a vadállatoktól – ettől nem fog elmúlni, legfeljebb elnyomom magamban, mondván, hogy hülye vagyok, ha félek. Ami csak ront. Elmúlni attól fog, ha rendszeresen sötétben tartózkodom, nem történik bajom és a lelkem lassan elfelejti a félelmet.
” Elmúlni attól fog, ha rendszeresen sötétben tartózkodom, nem történik bajom és a lelkem lassan elfelejti a félelmet.”
Sziasztok Mindenki! -ez igy van, amikor minden nap kimentem a megszokott uton a sarokig – vissza,sarokig-vissza – semmi félelmem nem volt,mert az idő is szép napsütéses volt, sok minden látnivaló is akadt ,nem volt ekkora pánik rajtam.Örültem,hogy ismét valamelyik nap ezt sikerült megismételnem.Sajnos most közben jött ez az oltás, igazad van Ritám fáj a bal karom,nem nagyon,de bizom benne,hogy el is fog mulni ,mintha izomláz lenne. A derekamra megint kaptam Xilox nevü itókaport,meg Mydeton izomlazitót, s a dokinéni mondta,hogy most akkor ne kerékpározzak még három hétig legalább,hogy ne erőltessem meg.
Fulladok igy is ugyan,ha valamit csinálok, igaz most sok volt a kihagyás,ujból bele kell jönni hiába.Hétvégére megint meleg lesz, majd egy kis lassú sétát azért beiktatok már, elsietni most biztos nem fogom.
Mihály tőled kérdezném elsősorban,hogy ha a z oxigénszint 97 -en van annak függvénye a fulladás? vagyis azt,hogy fulladok nem az oxigénszintem okozza,hanem az ideg,pánik? -vagy az teljesen független a fulladástól. – tudom butaságot kérdeztem,de már minden eszembe jut.Eleinte azzal nyugtattam magam,hogy ha az oxigénem ennyi,nem fulladhatok, s dehogy nem,ha csinálok valami kicsit – kimegyek a fürdőszobába,vagy a konyhába,teraszra fulladok, alig várom,hogy leüljek. Ha nem esik nehezetekre irjatok erről,nektek mi a tapasztalatotok.? – vagy csak én vagyok igy?
Katám hogy érzed magad? Hajnika irjál ha tudsz valami ujabb orvosi eredményt.
Mihály ugy gondolom ,hogy már unod a sok kérdésemet,de azért vigyázz magadra, s csak akkor válaszolj,ha nem esik nehezedre.
Kivánok szép estét, jó éjszakát mindenkinek,vigyázzatok magatokra.
VAlcsi -hogy vagy? nem jelentkeztél most a napokban.
“hogy ha az oxigénszint 97 -en van annak függvénye a fulladás? vagyis azt,hogy fulladok nem az oxigénszintem okozza,hanem az ideg,pánik? -vagy az teljesen független a fulladástól”
A 97-es érték tökéletes – egyébként meg csak találgatni tudok (nem vagyok orvos). A széndioxid-szinttől is függ a dolog, meg ki tudja még, mi mindentől… nem sok okosat tudok írni.
Sziasztok, már vagy két napja készülök hosszabban írni, de valahogy még nem tudtam megfogalmazni, mit is akarok írni :)))
A térdem kezd helyrerázódni, erre most a derekam kezdett el hülyéskedni, szokott fájdogálni, azt már megszoktam, de most elég durván fáj, nem is tudok megint kimenni itthonról, a guta megüt, nem azért költöztem vissza Pestre, hogy itthon dekkoljak 🙁 Lehet, hogy ezt már írtam???? Akkor viszont a fejem sem a régi már:))
Legyetek jól, sok oxigént:)
Sziasztok mindenki. Van egy rossz illetve egy jo hirem. A rossz hogy ez copd nem asztma de hogy a fenebe 28 evesen azt nem tudom. A jo hir az hogy a fev1 ertekem 75-rol 77 lett a masik fev1 az 98%. Most stagnal azt mondta a doki, es meg mindig nem vagyok stadiumos stb. Meglehet allitani ezt meg, de a rohadt cigirol iszonyu nehez nekem leszokni es szerintem azert mert nekem alapbol erzekeny az idegrendszerem, minden apro valtozas megvisel, plusz panikbeteg is vagyok sztem ezert. En nem tudom mi tevo legyek. A csontizotopos vizsgalatom februarban lesz, addigra kaptam idopontot, majd akkor kiderul mi ez a franya folt. Pusszancs nektek.
“de a rohadt cigirol iszonyu nehez nekem leszokni”
Itt találhatsz rengeteg praktikus tanácsot cigarettáról leszokáshoz. (Egyébként a link a kiváló szuszogóblogon található, érdemes olvasgatni!)
“En nem tudom mi tevo legyek.”
Sokat segíthet, ha van olyan partnered, akivel meg tudod beszélni a leszokásnak és a betegség elfogadásának kínjait és buktatóit.
Ja, és most, hogy így belegondolok, velünk is megoszthatod… mi meg aztán zsémbelünk veled, aztán vagy a cigiről fogsz leszokni, vagy rólunk…
Veled vagyunk ám, ne feledd.
Szia Hajni, nagyon-nagyon együttérzek veled! Itt mindenki tudja, de tényleg, min mész keresztül, legalább ez jó dolog, nem olyan helyen vagy, azt sem tudják, mi az a COPD és mindent meg tudunk beszélni. Tényleg jó hír, hogy stagnál, így is maradhat – gondolom én – jó sokáig, de az valóban igaz, hogy a cigiről le kell szokni! Lehet, hogy nekem nem volt túl nehéz, mikor a háziorvosom mondta, hogy gyanúja van a COPD-re és elküldött a tüdődokihoz, neki is az volt az első, hogy azt mondta, azonnal le kellene szoknom a cigiről és elmagyarázta, hogy ennél a betegségnél iszonyú sokat számít, ha elhagyjuk a cigit.Én annyira megijedtem – pedig már idősebb vagyok sokkal nálad -, hogy elhatároztam, na én sem gyújtok rá többet. És így is történt. Nem volt könnyü megtartani főleg, mikor ideges lettem vagy mérges, de ilyenkor mindig arra gondoltam, hogy hiába vagyok már 71 éves, még szeretnék jó pár évig viszonylag jó minőségü életet élni, legalább az unokám kedvéért, akivel nagyon szeretjük egymást. Ráadásul felszaladt rám pár nemkívánatos kilócska is, de ez legyen a legkevesebb.
Szerintem nézz körül a neten, van egy csomó oldal, tanácsok, hogyan lehet leszokni.
Többiek, Bolond lány, Marika, Mihály hogy vagytok? Mi újság veletek?
Legyetek jól 🙂
Szia Katám! – megvagyunk,csak nagyon elfoglalt ugy látom mindenki.
Olvastam az előző bejegyzésednél,hogy neked is fáj a derekad, az enyém is nagyon nehezen jön helyre.Most megkaptam a tüdőgyuszi elleni oltást is, az influenza elleni nagyon megviselt,még a derekam is odavolt ,na most a másik oltást szerdán kaptam 3-án, ez nem visel meg annyira,de észreveszem.Sokat fulladok, csinálni nem nagyon tudok semmit a derekam miatt sem, azt is kenem,Xilax port kaptam rá,meg Mydetont,de már ahogy neked hiányzik a menés,nekem ugy hiányzik a tekerés,de most nem lehet még három hétig. Kata te mit szoktál inni,-vagy enni lerakodás feloldására? Nekem az ipekakuana volt a gyogyim rá, de már négy év alatt annyira megszokta a szervezetem,hogy nem jó, inkább hányingert csinál,mint használna.Ha van valami jó gyogyid rá, szivesen venném,ha megirnád.
Hogy állsz a fulladással? Ma megméretkeztem, azt hittem hiztam most,hogy nem tudok mozogni a derekam miatt és azért fulladok,de nem hiztam 30 dekával volt több ruha rajtam,az az igazság,hogy a Ventolint régen használtam már,nem is nagyon szeretném,az egy tartalék ha nagyon kellene,rohamoldónak van felirva. Most viszont kellene valami,mert hátha segitene a fulladásomon,,, lehet,hogy ez az időjárás is okozója,nem tudom.
Irtad,hogy a derekad kezdi neked is,hát vigyázz nagyon , nekem kenceficék használnak legtöbbet.Sajnos a mi korunkban már minden fene előjön, ráadásul még ez a copd- ez kifejezetten hiányzik. Elkeserit,mert olyan tehetetlennek érzem magam,örökmozgó voltam mindig ripp-ropp csináltam, most meg ripp-ropp csüccs. Azért ma már kimentem egy kis körre az utcára, óvatosan de sétáltam.
Katám vigyázz magadra, a Többiek pihentetnek ugy látom,hátha holnap jelentkeznek ők is.
Kivánok jó éjszakát, jó levegőt és vigyázz magadra.
Mindenkinek azt kivánom persze, várom,hogy jelentkezzenek, Hajnikám, vigyázz magadra,várjuk a másik eredményed, ha a copd-d nyugiba van, akkor cigit hagyd el gyorsan-gyorsan, s hátha Te nem jársz igy,mint mi.
Valcsika mi van Veled? hol vagy?hogy érzed magad?