A MI KIS FÓRUMUNK

Ezentúl csak itt lehet majd hozzászólni – egyrészt így egy helyre gyűlik az összes megjegyzés, másrészt a többi oldal betöltődését sem fogják ezek lassítani.

Tessék, csak tessék, itt lehet csevegni! Kíváncsiak vagyunk egymás történeteire, ötleteire, sikereire, gondjaira; én speciel nagyon-nagyon sokat tanultam az eddigi hozzászólásokból.

A hozzászóláshoz nem kell sehová sem belépni, csatlakozni; meg kell adni egy álnevet, ez kötelező, meg lehet adni email címet is, ez nem kötelező.

Javaslom, hogy aki válaszol egy mondatra, az tegye oda az illető mondatot idézőjelben az irománya elejére, mert a WordPress nem túl ügyesen mutatja, hogy mi mire válasz (vagy én nem túl ügyesen állítottam be valamit). És ugyanezen ok miatt a választ is érdemes új hozzászólásként megtenni, nem a “Válasz” gombot megnyomni. Ha ott van az elején a mondat, amire reagálunk, akkor jól érthető lesz az egész.

Kőváriné Marika kinevezett engem osztályfőnöknek s ezen minőségemben kötelességemnek tartottam, hogy nevet is adjak az osztályomnak. Ez itt kérem az

El Nem Fekvő Osztály

 
Tudom, Erich Kästner tanár úrnak volt egy még jobb ötlete, de tüdőbetegként azt azért túlzásnak tartanám.

A FALIÚJSÁG itt található

2,415 hozzászólás a(z) “A MI KIS FÓRUMUNK” bejegyzéshez

  1. válasz Nemes Mihály 2019-04-03 – 12:04 DU.
    “Gondolom az Auchanba járnak az egereid. Márkahűség is van ám a világon.”

    🙂
    no meg magukhoz is hűek, jó a szaglásuk – szép az alma, de furcsa a szaga – mondja magában….

  2. “Itt a faluban van pár középkorú és kisöreg, akik szeretnék, ha járnék hozzájuk, de van aki nem tudja, van aki nem akarja megfizetni.”

     
    Mennyire tudják a környékbeliek, hogy nemcsak lovazás van nálad és nemcsak fogyatékos gyerekekkel tudnál foglalkozni? Az jutott eszembe, hogy a mozgásképes felnőtteknek, öregeknek is lehetne csoportosan tartani valamit, így mindenkinek csak keveset kell fizetnie + nem a te időd megy el a házhozmenéssel.

    Bocsánat, hogy itt ötletelek, biztos minden lehetőséget végigzongoráztál már.

  3. Ilyet nagyon szerettem volna, a faluházban, beszéltem is a polgármester asszonnyal, elvileg tavaly szeptemberben tértünk volna vissza a kérdésre, de a faluház még azóta sem újítódott fel 🙂 Szeretnék, szerettem volna ducitornát, tartásjavítót és asszonytornát… Ezt az álmomat még javában dédelgetem 🙂

  4. “Ilyet nagyon szerettem volna…a faluház még azóta sem újítódott fel”

     
    És a közeli falvakban? Jó, hogy ahhoz buszozni kell, de hátha kibírható még. Hátha van valahol faluház, ami csak rád vár…

    1. Szepnapot kivanok Mindenkinek 🙂

      Rita koszi amit felraktal,nagyon hasznos es tetszik nekem:) Bizony sok jo tanacs van ebben : jo ha van allat az ember kozeleben ,roppant sokat segitenek rajtunk….az en 5 cicam egessz ejjel meg se mozdul (ezek nem jarnak ki es azt sem tudjak hogy kellene lennie nekik ejszakai eletnek is:)))) Nyugtato,pihenteto allatok ezek + van az allatoknak egy erdekes vele szuletett tulajdonsaguk ….az hogy rengeteg negativot magukba szivnak anelkul hogy ez nekik karos lenne…..Hazat,gazdit mindent tisztitanak….Azt hiszem ezt Zsuzsa is eszrevette …..Jaj be jo hogy van cicad is….Ebentyuvel jol kijonnek, ki a fono? ….gondolom a cica:))
      Rita meg az is mukodik,hogy a gorcsoket,negativokat,banatot,felelmet irja ki az ember magabol…..a titok csak az hogy nemszabad ujraolvasni( ezt mar evekota muvelem ….tanultuk!)
      a verkeringes is hasznos nagyon…koszonom,aranyos vagy,hogy gondoltal rank es megosztottad velunk…..a tegnap voltam a termeszetben,mivel rengetegen voltak ,elmaradt a faoleles,csak a jobb tenyeremet tettem rajuk (mindha tamaszkodnek es suttogtam nekik nagy szeretettel….szedtem bekaviragot es hazaerve meg is csinaltam a mezet (minden evben szoktam)
      Ghepard hogy van a kezed? remelem gyogyulgat!
      Jusztina,Zsolt 1,Krisztikem jelentkezzetek nagyon hianyoztok …..
      Udv ,legyetek jok es jol….pusz Nektek 🙂

  5. SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY

    Elkezdtem írni a játékos gyakorlatokról itt “Játékosak, vegyesek, célok és öncélok” címmel. Lehet kritizálni, ötleteket hozzámvágni.

  6. ˇ”SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY”

    Sziasztok Mindenki!
    Mihály végigolvastam a közleményt, volt ahol kétszer is,de fogom még egy párszor biztosan – nagyon jó és azt hiszem a többiek nevében is mondhatom,hogy köszönjük.Ennyi hasznos tanácsot,segitést még nem kaptunk sehol szerintem, én ugyan főként a fórumodból szedem a gyakorlataimat.- biztosan nagyon sokat dolgoztál vele,de megérte nekünk.
    Köszönöm!

  7. válasz Eva 2019-04-04 – 1:34 DU.
    “Ghepard hogy van a kezed? remelem gyogyulgat!”

    Rendben van, nincs vele semmi gond. Persze érzem, hogy még nem pontosan olyan, mint volt január 17 előtt, de lassan lassan közelít hozzá. Már utolértem a tavalyi áprilisi legjobbamat is, tehát alakul. Az írás is már természetesebb és gyorsabb, mint volt 3 hete. Már lassan teljesen elfelejtem azt a rémálmot, ami január 17 után volt. Speciel nem is edzek már erre, csak pont úgy csinálok mindent, mint január 17-e előtt – de persze igyekszem valamit mindig kitalálni, hogy lehetőleg javulni tudjak.

  8. Az a kis bűvészmutatvány, amit ghepard előadott a kezének meggyógyításával, külön megérdemelne egy blogot.

  9. válasz Nemes Mihály 2019-04-05 – 10:20 DE.
    “Az a kis bűvészmutatvány, amit ghepard előadott a kezének meggyógyításával, külön megérdemelne egy blogot.”

    Nem csináltam semmi különlegeset Misi, csak több mozgást (rezgést), feszültséget próbáltam oda vinni, ahol kevés, vagy egyáltalán nem volt. Ráérezni próbáltam, hogy hol, milyen irányban van kevés és aszerint nyomni – ez meg mindig változik, ezért is nem olyan egyszrű lehethogy. A tüdővel, légutakkal is ezt kell tenni, akkor jobban működnek – meg minden a testben. Például, mikor teljesen kifújom a levegőt és nem is szívok be, na abban a helyzetben a rekeszizom igencsak nagyokat tud ütni – már ha tudod akkor mozgatni. Ezt is bőven kihasználtam a kéz javítására – így erősebb hullámok járták át a kezemet, meg az ujjaimat is, plusz még sokat remegtettem direktben is, mint azt a videóban is látni, amit találtál (a kutyus)….

  10. “”végigolvastam a közleményt, nagyon jó – biztosan nagyon sokat dolgoztál vele”

     
    Köszönöm, erre most inkább azt mondhatnám, hogy együtt sokat dolgoztunk vele. Rengeteget tanultam abból, hogy leírtátok részletesen a tapasztalatokat, érzéseket, gondolatokat, kudarcokat, sikereket, mindenfélét, ami történt.

    Együtt építgetünk valami tudáshalmot ezekről a nyavalyákról. Szerintem már egész szép kis dombocska.

  11. Most olvastam ezt az iskolai testnevelésről. Csak azért érdekes, mert ha a suliban megszerettetnék a testmozgást a megutáltatás helyett, az sok embernek akkor is segítene, mikor megbetegszik.

  12. válasz Nemes Mihály 2019-04-10 – 9:06 DE.
    “Most olvastam ezt az iskolai testnevelésről. Csak azért érdekes, mert ha a suliban megszerettetnék a testmozgást a megutáltatás helyett, az sok embernek akkor is segítene, mikor megbetegszik.”

    Hát igen, valahogy azt kellene elérni, hogy mikor vége a sulinak -na akkor kezdődjön igazán a mozgás. Én szerettem a suliban is, csak kint szabadon sokkal jobb volt. A suliban ezt meg azt kell csinálni, most ezt, most azt – az egyik gyereknek jobban megy a másiknak nem – az egyiknek jobb lesz a kedve ettől, a másiknak meg a béka segge alatt. Nem egyszerű az. Kint gyakorlatilag azt csináltam, amihez kedvem volt – és mindig volt valamihez.

    Igen, a betegségnél is jól jön a mozgás, persze nem mindegy, hogy milyen, mennyi, mikor stb. Csak pusztán futni szinte sose szerettem, legtöbbet talán az utolsó tüdőgyulladásom után (1973, remélem marad is utolsónak) futkostam, mert akkor úgy láttam, hogy muszáj – mert másképp végem. Ma már egyszerűbben oldanám meg, de nagyon remélem, hogy nem fog kelleni ezt megélnem.

    Mint már írtam, már 2 éve nem is futok, egyáltalán nem futok – de mégis javulnak a légzésmutatóim – annak ellenére is, hogy egyre nagyobb súlyú vagyok. Tegnap lementem már 207 lépést egyetlen belégzéssel (tegnapelőtt 193), ma hidegebb meg esős lett és nem sikerült több (csak 178) – talán majd az év folyamán az is lehet, hogy meglesz 215 felett is, majd eldől. Persze nem felejtettem el futni, simán menne – de azt hagyom arra, mikor tényleg kell futni. Futás nélkül is lehet javítani a légzést – talán még jobban is, mint futással. Úgy néz ki, hogy a sok futás talán nem is kedvező az embernek. Például azért is, mert igencsak megnövekszik a szív (a sok túlterheléstől) – s emiatt talán idővel elveszti rugalmasságát.

  13. Sziasztok,
    nekem speciel hiányzik a mozgás – konkrétan a futás. Imádtam.
    A mai kölkekkel , ill. a mozgás lehetőséggel összetettebb a probléma. Ha a tanár lelkiismeretes, a szülő bemegy, és számon kéri, hogy hogyan gondolja a tanár, hogy az ő csemetéjét futtatgatja, meg ugráltatja…de nem egyszer láttam, amikor a gyerek reakciója volt egy mindenki által ismert karlendítés arra, amire a tanara kérte.
    Aki a sportot versenyszerűen űzi, az valóban csinálja – a többi meg hazamegy és lóg a szeren..értsd:iPhone, tablet, PC…kinek mije van, ami nekem még kínai is, mert sose hallottam róla.
    Sok helyen pedig 5-6 előtt nem ér haza a gyerek, otthon még lecke…aztán…szóval, végletek a köbön.
    Ez a mindennapos tesi egy szaros parasztvakítás. Tehát, arra akarok kilyukadni, hogy iskolai szinten a sportok megszerettetése majdnem lehetetlen. Tudom, most mindenki tudna egy olyan tanárt, akit a gyerekek szeretnek, miatta csinálják…én is ismerek ilyet – csak a nagy átlagot próbáltam szemléltetni. Szomorú. Állóképesség 00. Az évnyitón-zárón a gyerek ájul el (nem a kamaszkori változások okán), nem pedig a 60-65 éves nyuggerség előtt álló tanerő. Nem ragoznám túl, de a mi időnkben ez sokkal egyszerűbb volt. Sportoltatni akartak minket, mi meg akartunk sportolni… ami most van, az szomorú.

    Ma csavargás volt, mentem, gyalog, para nélkül – annyi volt a “félelem”, hogy elérve azt a kritikus 1-200 métert, amikor nem akar ki-bejárni a szusz úgy, hogy élvezhető is legyen, de valahogy megoldottam. Vállveregetés… 🙂
    Mentem egy km-t, meg még egy picit, aztán meg ide-oda ügyet intéztünk – szóval, ma nem volt túl lájtos 🙂

    Most 19:09 van, de csak ülni tudok, mert ilyenkor már semmi (SEMMI!) hatása nincs a + fújásnak.
    Most azért megyek kiteregetni..lassan, megfontoltan…
    Ölelés 🙂

  14. Sziasztok Mindenki!
    Rita nagyon ügyes voltál, nekem ma nem ment szinte semmi,mert xanax gyogyim országosan hiánycikk és ami van helyette az meg szuper jó, szédelgek mint az a bizonyos. –
    Majd megszokom,holnap már remélem jobb napom lesz, azért mostam,terigettem,hajtogattam meg a szokásos konyhai tedd ide,-tedd oda, csüccs.
    Ritám nekem ez a szivókás-fuvókás fene Symbicort nem sokat ér ám, reggel kicsit megköhögtet,3-4 köhögés de a fulladást azt nem szünteti sem délelőtt,sem délután, ezt csak a saját légzésekkel tudom szabályozni,ill. visszaállitani az alapjáratomra.
    Z s o l t i k nagyon boldog , jó levegős névnapot kivánok!

    Mindannyiotoknak kivánok szép estét, jó levegőt,igaz jönnek a frontok,de majd kikerüljük ügyesen , !

  15. válasz bolond lány 2019-04-10 – 6:12 DU.

    Nagyon szépen leírtad az iskolai meg azon kívüli mozgás problémakört. A mai gyerekek mintha már egy virtuális világban akarnának inkább működni, lenni stb. Mindenhol velük van a mobil, laptop meg több más ketyere is. Ha eddig nem nagyon ment iskolai szinten a mozgás megszerettetése, akkor mostanában szinte lehetetlen – ezzel egyet tudok érteni Veled.

    Nagyon sok a gyenge, túlsúlyos, cigizős, drogozó, szemüveges meg más szempontból legyengült fiatal.

    Nagy gratula a csavargáshoz, nem semmi a Te szinteden. Tehát jóval többet mentél, mint az a kritikus 200 méter. Csak így tovább, ha belül feloldódik a félsz – akkor majd még jobban enyhülnek a csavarok és sima ügy lesz többször is elvégezve naponta.

  16. “Ma csavargás volt, mentem, gyalog, para nélkül – annyi volt a “félelem”, hogy elérve azt a kritikus 1-200 métert, amikor nem akar ki-bejárni a szusz úgy, hogy élvezhető is legyen, de valahogy megoldottam. Vállveregetés… “

     
    Megszavazom a vállveregetést. Hogy a félelem még ennyi idő után is megmarad, fantasztikus… pedig lehet tudni, hogy 200 méteren nem merül ki az ember.

    Az iskolai testnevelés-oktatás szerintem régen is rossz volt és ahogy fiatalokkal beszélek, azt hallom, hogy manapság sem jobb általában, tisztelet a kivételnek. Tanácsokat nem igazán kap a gyerek, hogy hogyan javuljon abban, amiben ügyetlen. Sokan kigúnyolást viszont kapnak, ami sokat ront a dolgon.

  17. Köszönöm a megszavazott vállveregetést. 🙂
    Marika, én is úgy érzem, hogy hótt ember hátsójára a csók-hatása van a Simbinek..még csak nem is köhögtet…köhögök, de nem attól. A reggeli fújás, amíg kitart, addig jó nekem. Utána csak szűkülnek a lehetőségeim….meg a hörgőim

    Ghepard, jól mondtad – virtuális világban élnek ezek a kölkek. (mindig hozzágondolom, a tiszteletet, ami a kivételnek jár)…a többséggel kapcsolatos keserű tapasztalat ez. Ha egyik-másik valamiféle sportot űz, az az egyoldalú erősítést hozza magával. Mint a testépítő, aki csak karra gyúr, így erős felsőtesthez pipaszár lábacskák társulnak.

    Régen se tettek csodát a tesitanarak, de amekkorát manapság ezen a téren álmodni mertek a bársonyszékből, az köszönőviszonyban sincs a valósággal, a lehetőségekkel.

    Szép idő volt tegnap, jólesett a séta.
    Mihály, a paráról: cca. 30-as lehettem, amikor a sok meló, stressz kihozta az első pánikrohamomat…pár évig szedtem a vacakot, aztán mondtam, ez nem ok..és “meggyógyítottam” magamat…de mondták, hogy ez nem végleges. Na, ez a szar hozta ki újra. Szóval, évTIZEDEKről beszélünk…Kell a biztos pont, legalábbis jó ideig – ez nekem a barátnőm, akiről tudom, hogy “ott áll az út végén”. Igyekszem úgy kimenni itthonról, hogy addig csak, ameddig merek, és micsoda élményekben lesz részem, ha megyek. Ez kicsit lódít rajtam. Figyelsz, Marika? 😀 😀 A 100-200 m után nem elfáradok, nem fizikailag, nem a lábam (pedig az se százas), hanem olyan, mintha lezárnák a tüdőm felénél az utat…kezdj vmit a maradékkal. Hát, csak azt tudom vele, hogy pici levegők ki is, be is, amiben nem érzek elég naftát, oxigént, tartalmat, jóságot, hasznos cuccot – mindegy, minek nevezem – ami tovább segít. Így viszont olyan, mintha a búvárnak 5 percre elég oxigénnel a palackjában kellene még 15 percig a vízben dolgoznia. Oszd be, haver, mert lent maradsz….! 😉
    A 6000 lépésemet – ha nem is kint – itthon lesétálom, néha gyorsabban is – és többnyire többet. Estére elfáradok, de néha jólesően. Ha a délutánom meg lenne oldva, talán nem is nyünnyögnék ennyit… 🙂
    mennem kell – ölelés 🙂

  18. Mi a franc van ma …a levegőben, vagy bárhol? Úgy érzem magam, mint akit kitömtek vattával és azon keresztül kéne szuszognom – fújás ide vagy oda…..egész nap!
    Ti hogy vagytok?

    Ölelés 🙂

  19. Engem nem tömtek ki vattával, tegnap talán még jól is esett volna, talán az használ hidegrázás ellen. 🙂

  20. Szép napot, mindenkinek!

    Ahogy írtad úgy igaz, bolond lány, a mai fiatalok elvannak lustulva, keveset mozognak, nem sportolnak rendszeresen, viszont el vannak tunyulva, lustulva, ezt megerősíthetem..
    Naponta tekerek, bringázok, 15km.t, a városban, a közeli gátakon, és azt látom hogy az iskolás lányoktól, a 25-35-40éves babakocsit tologató, kisgyereket sétálgató, és/vagy bicikliző fiatal kismamám nyomják a z okos-telefonokat rendesen,..
    Szemmel láthatóan net függőek, sms nyakúak, chatelnek egész nap. a múltkor az egyik közmunkással beszéltem, még Wifi- hot spot, modem is volt a zsebében,..az utcán nyomta az üzeneteket, oly sebesen, hogy egy gépírónő is megirigyelhetné, akár.. A másik eset amikor az a 25év körüli lány, lement az útról, a kisgyerek pedig hátul az ülésben, hát majdnem a gödör alján kötöttek ki, alig tudott megállni,. annyira nézte a kijelző felületet..
    Hihetetlen hogy az emberek nagy részének ez a legfontosabb dolog az életben, míg másoknak beteg embereknek pl, ennivalóra, ruházkodásra sem futja már..
    Úgy látszik, ma egy rohanó kapkodó, számítógép-gép világban élünk, ahol minden fontosabb embernél,..itt már senki nem törődik a másikkal, a fiatalok ebben a világban nőttek fel, ezért is olyanok amilyenek..
    Ezt helyzetet hűen tükrözik, a piacon, hivatalban, orvosnál idős beteggel sokszor, munkanélküli 40-50-évesekkel eltöltött beszélgetések..

  21. Nem tudom, a fiatalok átlaga lustább-e, mint régen, nem is volna könnyű hiteles statisztikát készíteni. Mindenesetre tele van a város konditermekkel, mászófalakkal, rengetegen kocognak, gyakran van tömeges futóverseny is, naponta töltenek fel ilyen és ilyen és ilyen videókat. Mindez nem volt régen, talán nem reménytelen teljesen a helyzet.

  22. Sziasztok,

    megváltozott a világ.
    Régen is voltak olyanok, akik max. csak a busz után futottak, sokan még annyit se, és voltak olyanok, akik nagyon komolyan vették a sportot.
    Régen az anyukák a játszótéren pletyiztek, vagy séta közben beszélgettek.

    A tesi órák sokak számára a poklot jelentették, míg mások élvezték. Szerintem ma sincs másként.

    Amikor Ebentyűvel sétálunk, nagyon sok kocogóval találkozunk. A futi mellett van egy kosárpálya, mivel jól ki van világítva, sokszor késő este is játszanak ott.
    A másik oldalon egy gördeszkapálya, ahol rengeteg a gyerek, akik amúgy 4-ig a suliban vannak. Mikor haza érnek, még tanulni kell másnapra.

    Az hogy a telefon ott van az emberek kezében, nem ördögtől való.

    Csütörtökön észak-kelet felől furcsa, szürke, néhol púderrózsaszín pamacsokkal tarkított felhők tűntek fel. Úgy döntöttem gyorsan menjünk egy körre, mert ebből nem sok jót nézek ki.
    Sejtésem bevált. Szerencsénkre, amikor már majdnem haza értünk és a kapu közelében ballagtunk, valaki kinyitotta a zsilipet, hatalmas dörgéssel és villámlással leszakadt az ég. Ebentyű ijedtében vágtatni kezdett én meg utána.

    Nálatok is hideg van és esik az eső?

    Vigyázzatok magatokra!

  23. válasz Nemes Mihály 2019-04-14 – 9:05 DE.

    Szerintem nagy átlagban sokkal rosszabb a helyzet, mint néhány évtizede. Csak vedd azt, hogy az utóbbi kb 35 évben megduplázódott a népesség száma. Tehát rengeteg embert kellene látni kint mozogni, sportolni – de a valóság kiábrándító. Persze vannak most is sokan, akik jól csinálják, a belinkelt videók is nagyon klasszok. Ha azt veszem ahol élek – na az nagyon szomorúan néz ki. Mikor kicsi voltam (5-14 év) csak úgy nyüzgött kint az élet és volt valami 7-8 hely, ahol lehetett ezt azt csinálni. Mára csak a focipálya maradt meg. No meg régebben szinte bárhol mozoghattunk, játszhattunk – ma szinte sehol se játszhatnak a gyerkőcök – mindenhol autók, parkolóhelyek, kamionok, garázsok, lakóházak stb. Hát ez van. De tavaly és idén is azért ért kellemes meglepetés is – nagyban elkezdtek a városkában fákat telepíteni, na ez mindenképp dícséretre méltó. Mikor még én jártam suliba, ezt szinte minden évben megtettük – egy két napon tömegével ültettük a fákat, még ma is állnak a diófák és itt ott néhány cseresznye abból, amit akkoriban ültettünk. De az utóbbi 30-40 évben ezt sehol se láttam a városkában és környékén se, csak az idén – de ezek nem gyümölcsfák, de már az is valami.

  24. “Szerintem nagy átlagban sokkal rosszabb a helyzet, mint néhány évtizede. Csak vedd azt, hogy az utóbbi kb 35 évben megduplázódott a népesség száma. Tehát rengeteg embert kellene látni kint mozogni, sportolni – de a valóság kiábrándító. “

     
    Nagyon függ a helytől ez az egész (is). Pesten rengetegen kocognak, bringáznak, gördeszkáznak, görkoriznak, sokan járnak konditerembe, falmászóterembe. Kábé húsz évvel ezelőtt még gyakran beszóltak az embernek (általában barátságosan, tréfásan), ha kocogott: Mi van haver, kergetnek? A Gellérthegy tetején egyszer egy komplett turistabusz megtapsolt, amikor felértem, én meg integettem, hajlongtam szerényen… istenem, de szép volt… Ma már nincs ilyen, nagyon mindennapos látvány a kocogó őrült.

  25. válasz Nemes Mihály 2019-04-15 – 11:13 DE.

    Hát igen, függ attól is – nagyvárosokban sokkal több a lehetőség. De ha ott is figyelembe vesszük az összlakosságot, akkor már ott sem olyan rózsás a helyzet. S talán a rossz nagyvárosi levegő miatt még rosszabb is mint vidéken.

    Mondjuk engem még mindig megbámulnak a másik part mellett (olyan 100-120 méterrel) futó mezei úton itt ott, ha oda tévednek emberek. Azon a parton, melyen hajigálok, arra nem járnak. Amióta járok dobálgatni már sok ember megállított (olyanok is, akik nem is ismernek) – az első 3-5 évben mindenki azt hitte, hogy halászni megyek, visszafelé meg kérdezik, hogy mit fogtam. A gerelyt horgászbotnak nézték, még közelről is. Most már nem kérdezik, mert tudják, hogy gerelyezni járok.

    1. Én már vagy 30éve járom a várost, a szomszéd városokat is, ideértve, trekkingezek a gáton, amikor az nem porol , és 2-3-4-futót meg 2-3-gyaloglót látok , a gát tetején, a városban esténkén, 1-2-sportolót, futkosót, ez nem sok egy 16000-fős városkában, ahol élek..
      Egyébként jó időben, napi 15-20km-t tekerek, bringázok, igyekszem stabnáltatni a betegségemet..
      Ha megyek a boltba reggel, és/vagy dolgozni, délután jövők haza, ugyanazt látom mindenütt, úton-útfélen, a vonatokon, buszon amikor vizsgálatra megyek be Csabára, mindenki az okostelot, ritkábban a tabletet nyomkodja, a zebrán is, meg séta közben is, nem tudom hogy másutt hogy van, de ez nem normális ami itt megy,. főleg a 14-30éves korosztálynál tarol ez a szenvedély, ami a pszihiáterek szerint is veszélyes,..
      De akkor még nem említettük a súlyos baleseteket, mikor elütötte a vonat , az iskolából hazatartó fiút, és a 16éves iskolás lányt, aki a zebra mellett ment át, miközben zenét hallgatott, pötyögtette a kijelzőt,.. ez nem más mint telefonfüggőség, szenvedélybetegség, mint pl. az alkohol, csak ennek mások a mellékhatásai,..

  26. Hát, nem tudom…
    Tény, hogy keveset mozognak a mai gyerekek, már az ovisok is, a kis,- és nagyiskolásokról nem is beszélve…
    Minket még kisgyerekként rendszeresen vittek a játszótérre – amiből Pesten járva egyred kevesebbet látok. Volt sportkör, tömegsport. a tesi órákon meg inkább a társak hozzáállása keserítettemeg a kevésbé jó mozgáskultúrával bírók életét.
    Ez az egyik amit okolok a kevés mozgás miatt, a megfelelési kényszer, az önképzavar, a ‘nekem úgyse megy’, a megkezdett de sosem’ sikerülő fogyókúrák, visszahízások, s az uniformizált követelmények… Na meg a túlterhelés – avagy inkább az egészséges mértékű terhelés hiánya. A nagy pakkokat cipelő kisdiák van hogy 6-7×45 percre a seggére van kényszerítve, majd 1x vagy 2×45 percig futkoshat a betonon az iskolaudvarban vagy a tornateremben, a nagy részét nem éredeklik a csapatsportok, mégis, az én időmben is azokat erőltették, kézilabda, kosárlabda, foci… Na persze ott sem választják be a kevgésdbé jó mozgásképességűt a csapatba, s a többséget ez nem sarkallja, hanem letöri…

    Amihez a gyereknek kedve lenne – a plusz mozgásos tevékenység, sport – nem mindenkinek hozzáférhető, s nem minden szülő teheti meg, hogy a gyerek több sportot is kipróbálhasson, míg rájön, tetszik-e neki egyáltalán valami.
    És igen, sajnos egyszerűbb a kicsiket óvoda, iskola után leültetni a gép vagy a tévé elé és benyomni a Bogyóésbabócát’, hogy üljön csendben békén, vagy épp a tanórák után még az asztal felett ülve görnyedni, magolni, körmölni.

    Sehogy sem jó ez…
    Ki segít a ‘sutább’, lasúbb, esetlenebb gyerkőcökön, a ducikon vagy a ropikon? Olyan testképzavarral küzdenek gyerekek, fiatalok, hogy az valami elképesztő… Nap mint nap talákozom ilyesmivel, néha elsőre magam sem látom bele, mennyire ügyes tud lenni, s amikor egy ilyen gyerek valóban ügyesen, jól csinál valamit, kételkedik benne, hogy tényleg ügyes-e, nem csak szánalomból jön-e a dícséret…
    Számomra itt van a kutya elásva. Tele van a piac mindenféle önbizalomnövelő meg énkép-polírozó tréninggel, mégis nagyon sok az ilyen gyerek. S ha nincs motiváció, miért mozogna?

    Felnőttbe’ meg ott van a napi nyolc óra után a fenének sincs kedve kimozdulni tünetegyüttes…
    Én megint kiemelném a közösség, a társaság fontosságát.
    Egy jó közösségbe öröm lemenni, az együtt mozgók motiválják egymást, a sporton kívül gyakran más is történik, másról is szó esik, barátságok köttetnek, közös programok szerveződnek.
    Hát, egy iskolai osztály nem éppen jó közösség, már csak a nem mindig közös sport-érdeklődés miatt sem, meg ott vannak az eltérő adottságú, képességű srácok, míg egy szabadon választott sporttevákenység kapcsán az ember célzottan keres egy egyesületet, klubot vagy közösséget… Így ott talán kevésbé megy el a kedv is…

  27. Sziasztok !

    tegnap voltam Gyulán a szakrendelőben, légzésfunkciós vizsgálaton, meg tüdőszűrésen, de semmi mást nem csináltak,..
    Mit gondoltok mit irt fel a szakorvos, Dr,..V..?
    Ugyanazt a leletet nyomtatta ki, amit 2,5évvel ezelőtt adott nekem, de akkor meghallgatta a pulmokat, most nem,..

  28. “a tesi órákon meg inkább a társak hozzáállása keserítette meg a kevésbé jó mozgáskultúrával bírók életét…s a többséget ez nem sarkallja, hanem letöri”

     
    Igen, ez 60 éve is így volt, ez hagyján, de a tanártól se kapott szinte soha az ember ötletet, tanácsot. Ami jól ment, az jól ment, ami nem, az nem, a tornaórán nem fejlődött az ember a gyenge dolgaiban semmit.

    “Én megint kiemelném a közösség, a társaság fontosságát. Egy jó közösségbe öröm lemenni”

     
    Igen, és ilyenből azért sok van, önszerveződőek, csak éppen az iskolásoknak kevésbé elérhető talán, mert estig a suliban vannak.

    Régen volt központilag szervezett tömegsport, viszont a fene se futott a Margitszigeten és kevesen bringáztak, görkoriztak, konditermek nem is léteztek, a nagy cégek nem szerveztek a dolgozóknak sportlehetőséget. Van egy csomó jó új divat, meg lehetőség, legalábbis például Pesten, csak ez nem igazán az iskolásokat, főleg nem a kisiskolásokat érinti. És egy része pénzbe kerül, amit nem mindenki engedhet meg magának.

  29. Sziasztok, csak egy kis beugrás – a sportos beszélgetés okán.
    Anno a mi időnkben a lehetőségek néha egy osztályteremben letett tornaszőnyegben kimerültek – télen. Ám, legtöbbször kimentünk hócsatázni…nyáron meg fogócska, némi gimnasztika után, meg készültünk városi tornabemutatóra. Rengeteget mozogtunk, a délutáni programokat is építették a mozgásra. Versenyeztünk mi magunktól is, nem kellett ahhoz tanár. Ugrottunk, futottunk – nem voltunk kitiltva a suliudvarról. Meg a játszóterek…az összes korlátot megmásztuk, átfordultunk rajtuk (be is törtem a fejem egy ilyen alkalommal, azt hiszem, a nevemet ott alapoztam meg 😀 ), szóval – nem kelett azt akkor annyira szervezni. manapság minden vonalzó mentén történik, és mindenből üzletet csinálnak. Mint a maygar fociból…épp a lényeg, a JÁTÉK, amit Mihály is keres a lehetőségekben, veszett el.
    Végletek. Az egyik kitornázza a belét, a másik meg hízlalja a seggét. Milliónyi pici részlet van, amitől adott esetet másként láthatjuk – mi magunk is…

    Még mindig amondó vagyok, hogy a tánc otthon is művelhető, egyedül is, családdal is, elég játékos, és a szuszogást is megbolondítja (csajok, egy tüzes rumba a párotokat is! 😉 )

    Mennem kell, még gyaloglás, meg törölgetnem kell – polcokat létrára mászva..fel, le, fel, le…na pá 🙂
    Ölelés 🙂

  30. “Meg a játszóterek…az összes korlátot megmásztuk, átfordultunk rajtuk…be is törtem a fejem egy ilyen alkalommal”

     
    A játszóterek jobbak lettek, régen minden betonnal és kaviccsal volt fedve és kevés fajta mászóka volt. Meg ott vannak a kültéri fitnesz eszközök, kondi-parkok, az is egy jó újítás.

  31. Hosszadalmas gondolkodás után rendeletem a netről, egy használt kb. 10éves, ultrahangos , Boneco 7136, párásítót,.
    Néhány napja jött meg, mindjárt ki is próbáltam vízzel, majd salvussal, persze a vízszűrőt ki kell venni, mert az megfogja , nem engedi át, rendesen,
    Nagyon príma gép, 4,5Liter víz fér bele, és 40-60%ig tud párásítani, és ami nekünk tüdőbetegeknek a fontosabb, hogy tökéletesen alkalmas inhalálásra, amit egyébként egy régebbi videóban nézhettem meg, a Boneco-oldalán,..
    Nos ez az eszköz hangtalanul teszi a dolgát, csak be kell kapcsolni, leülni a közelébe, és mélyen beszívni a sós pára-ködöt, 5-perc után már érezhető áldásos hatása.
    A reggeli nyákképződés, ami sokszor órákon át gyötri az ember hörgőit, légutakat, nyálkahártyát, mostanra percek alatt felszakadozik, feljön, és utána egész délelőtt, de még délután is könnyebb a légzés, nem termelődik újra a slejm, ha mégis, az minimális mennyiségben, és inkább este jön elő,..
    Érdekes módon a késő délutáni órákban előjövő, elálmosodás is ritkább, egy egy hosszabb nap után, de a levegő is kellemesebb a szobámban, az alvás is nyugodalmasabb lett,.
    Csak ajánlani tudom azoknak, akik a reggeli ébredés után alsó légúti, és/vagy felső légúti nyákos gondokkal küzdenek, hónapok évek óta,. Egyébként a só minimális mennyiségben, 1-5-mikronos porlasztással, mélyen lejut a szerteágazó kis hörgőkbe, ahol aztán kifejti gyulladáscsökkentő hatását, ezzel is megelőzendő az alveusok, pusztulását…mindenféle káros mellékhatások nélkül.
    A nagy hörgőket felső légutakat is természetes módon, hatékonyan tisztítja, úgymond megszabadítja a városban, vagy akár a fűnyírás egyéb munkák közben lerakodott kisebb nagyobb porszemcséktől..

  32. Ma itt kezdtem, itt is fejezem be a napot…eszembe jutott két szuszigyakorlat – talán elég játékos is.
    Lehet unokával, házastárssal, szomszédasszonnyal…

    1. Pingponglaszti+szívószál
    a/ Pingponglabda, szívószál – sík felületen a szívószállal egymás ellenében fújni egyetlen kis lasztit, de akár kapura is fújhatjuk – ezt egyénileg is kitalálhatjuk, hogy csak erősködünk egymással, vagy a cél a gól
    b/ Ugyanez a felszerelés, versenyfújás – adott (megrajzolt) útvonalon fújva a lasztikát, ki ér előbb a célként kijelölt vonal mögé (v. bárhova).
    c/ Megrajzolt, kanyargós útvonal, lehetőleg az útról letérés nélkül fújjuk végig rajta a labdácskát.
    …a variációs lehetőségek bővíthetőek….pár fix játék után magától jön sok ötlet.
    (Megj.: lehet szívószál nélkül is, de eredményesebbek lehetünk a szívószállal….ami a kopoltyúnkat illeti)

    Pingponglaszti+vízfesték, (víz)
    A másik játék afféle kreatívkodás is – csak a szívószál és alaposan felhígított vízfesték kell. Jó nagy paca a lapra, ezt a pacát fújjuk a szélrózsa minden (v. bármely ) irányába….ha kicsit fújunk, rövid, ha nagyobbat fújunk, hosszabb vonal lesz az eredmény. A fejünket ingatva, folyamatosan fújva elteríthetjük a festéket – ez megint bővíthető…és lehetőleg ne vacakoljunk a kompozícióval addig, amíg megszárad a festék. 🙂
    Bármivé tovább alakítható, ha végre levegőhöz jutunk 🙂 😉

    Egyelőre ennyi….jó éjt mindenkinek, ölelés 🙂

  33. válasz bolond lány 2019-04-16 – 9:27 DU.
    “Ma itt kezdtem, itt is fejezem be a napot…eszembe jutott két szuszigyakorlat – talán elég játékos is……”

    Az mindig jó lehet, ha az ember a fújását edzi, úgy játékosan is, ahogy írod. Én kb 35 évemig rengeteget pinpongoztam, még versenyszerűen is. Onnantól még vagy 15-17 éven át évente már csak 1-2 tornára mentünk a melóból. Télen meg egyszer egy héten edzettünk (inkább csak játszadoztunk a meló után, volt akkor az egyik helyiségben asztal – ma már az sincs). Még ma is van 7 labda (most néztem meg) a melóban a fiókban, meg a 2 ütő is ott van. Már nem emlékszem pontosan, de még olyan 8 éve (még a gerelyezés előtt) is szoktam azt csinálni, hogy pont felfelé tartottam a fejem, a labdát 1-2 centire tartottam a számtól felfelé. Na és ekkor kezdtem kifújni a levegőt és elengedtem a labdát. Azon igyekeztem, hogy a kifújással néhány centire a szám felett tartsam. Ezt néha annyit gyakoroltam, hogy már szinte szédültem bele. Ekkor nem elég csak úgy fújni, hanem még úgymond egyensúlyozni is kell, hogy ott maradjon a labda. Ez is jó móka volt, szerettem is csinálni – már vagy 10 éve nem csináltam, nem is volt olyan egyszerű.

  34. Ghepard, igen, bár pingpongozni csak a táborokban volt lehetőségem (meg kedvem 😀 😛 ), ez a feladat is eszembe jutott – de mi ehhez valami kis eszközt használtunk. Mint egy miniatűr trombita…de azt meg kéne csinálni. Így, ahogy írod – csak pucéran, szájjal..már nem próbálgatnám, mert a derekamat többet edzeném, mint a tüdőmet…igaz, annak se ártana, de ettől beállna, mint a gerely…hogy próbáljak stílszerű lenni 😀 😀
    Ha 10 éve nem csináltad – akkor nosza! 😀

    Ölelés 🙂

  35. válasz bolond lány 2019-04-17 – 9:44 DE.

    én semmit se használtam, csak rátettem a labdát számra, kezek közelben sincsenek – és fújtam. Nem szabad túl gyorsan, de túl lassan se. Valahogy úgy kell, hogy változzon az erősség. Tehát erősebben fújni, majd csökkentve. Ekkor a labda felmegy picit, majd a csökkenő fújásra megindul lefelé – közben elkezd forogni, ami stabilizálja helyzetét a felfelé áramló levegőben. Nem volt kedvem próbálgatni, de mikor láttam az írásod, hogy akkor próbáljam meg – megpróbáltam. De nem ment rögtön – de az agy felidézi ilyenkor, hogy mi is volt akkoriban. Mondom magamban, ha mi a frác, hisz akkor ment mint a karikacsapás – most meg rögtön leesett. Aztán beugrott, hogy hogyan is mehetne – és ment is, mint a karikacsapás (pár kisérlet után) – öröm volt nézni, ahogy remeg és forog a szám felett és ott is marad jópár másodpercig. Amikor ezt próbáltam, eszembe ugrott, hogy meddig tudnám felfújni a számtól, milyen magasra. Ez is jó móka, eleinte nem érzi az ember, hogy hogyan kell fújni. Ha ráérez (és persze ha erősen is rud fújni), akkor akár 1 méter magasra is felfújható a száj magasságától – persze ehhez elég erős és gyors izmok is kellenek.

  36. Ha megélem, akkor már csak jövő héten kedden leszek NETközelben. Mindenkinek kellemes húsvéti ünnepeket….

  37. Ma jön az unokám, húsvét után meg együtt haza. – ott egy hét, mert a kicsit is meg kell szorongatni – és csak aztán leszek …..mindenkinek boldog nyulat kívánok, locsolót meg kinek-kinek igénye szerint 🙂
    Ölelés 🙂

  38. Kellemes húsvétot mindenkinek! Hozzászólás jóváhagyva legközelebb hétfőn lesz, addig nem tudok itt adminisztrátorkodni, a nyulat meg nem sikerült betanítanom rá.

  39. Kitaláltam egy kis gyakorlat-kombinációt, a légzőgyakorlatos posztba írtam bele, “Odafigyelős és oda nem figyelős váltogatva” címmel. Örülnék, ha kipróbálnátok és a túlélők beszámolnának a tapasztalataikról.

    A többiekre pedig szeretettel fogunk emlékezni.

  40. válasz Nemes Mihály 2019-04-25 – 10:10 DU.
    “Kitaláltam egy kis gyakorlat-kombinációt, a légzőgyakorlatos posztba írtam bele, “Odafigyelős és oda nem figyelős váltogatva”……….”

    Én azt is próbálom itt ott (néha sokat is) elérni, hogy mindig oda tudjak figyelni a légzésre. Ha valami miatt elfelejtem, akkor már le is szoktam magam cseszni, hogy hé öreg, már megint elfeledkeztél a bálnákról. A bálnák ugyebár csak feljönnek, kifújják majd beszívják a levegőt és mennek a víz alá, ahol nem lélegeznek. Ha nekik megy, nekünk is mehetne úgy ahogy – tehát beszívjuk és aztán teszünk veszünk ezt azt, vagy fordítva – kifújjuk és teszünk veszünk ezt azt. Például mikor valamit olvasok, akkor elhatározom, hogy csak kifújáskor olvashatok. Na, ha így elolvas az ember egy könyvet – akkor kijelentheti, hogy gyakorolt a javából. Mérget lehet venni rá, hogy a könyv elolvasása után jobb lesz a kifújása, tovább és könnyebben fogja bírni stb….

  41. “Én azt is próbálom itt ott (néha sokat is) elérni, hogy mindig oda tudjak figyelni a légzésre.”

     
    Ehhez azt fűzném hozzá: hogy mindig oda tudjak figyelni automatikusan a légzésre, tudatos koncentrálás nélkül.

    “Például mikor valamit olvasok, akkor elhatározom, hogy csak kifújáskor olvashatok. Na, ha így elolvas az ember egy könyvet – akkor kijelentheti, hogy gyakorolt a javából. Mérget lehet venni rá, hogy a könyv elolvasása után jobb lesz a kifújása, tovább és könnyebben fogja bírni stb.”

     
    És műveltebb lesz bármelyik bálnánál.

  42. KÖZLEMÉNYEK

     
    A lépcsőzéses posztban a “Lépések, óramutatók, bicskák (menő tippek)” című fejezet bővült Berni rajzaival.

    A légzőgyakorlatos posztban a “Mozgás visszatartott levegővel” című részbe beleírtam ghepard bálnáit.

    És egy ötlet. János kérdezett nemrég a Forest inhaláló gyógyszerről, eddig még nem jött válasz. Később már kicsi az esélye, hogy jöjjön, mert a hozzászólások csak gyűlnek, ez meg egyre hátrább kerül. Arra gondoltam, hogy csinálok egy Faliújság című oldalt, aztán ha kéritek, akkor az ilyen jellegű infó-kéréseket bemásolom oda. Ott kevesebb lesz a szöveg, a változás, talán így jobban összegyűlnek a válaszok.

    Mit gondoltok?

  43. Sziasztok Mindenki!
    Remélem szerencsésen megküzdött mindenki a tegnapi időjárással, most itt a mai párás,van feladat bőven.
    Feladatom van,erőm nincs – majd lesz.
    Mihály a faliujság ötlet nagyon jó, mert tényleg a kérdések hátratolódnak válasz nélkül,mert ha éppen olyan olvassa , aki nem használ,vagy nem tud hozzászólni,akkor az egyéb hozzászólással hátrakerül. -én nem ismerem amit Jánnos kérdezett, csak a salvus viz volt nekem.
    Kivánok szép hétvégét,jó egészséget mindenkinek.

  44. FIGYELEM, FIGYELEM!

    Megcsináltam a faliújságot – ha itt írtok valami oda (is) való kérdést vagy választ és nem veszem észre, figyelmeztessetek, hogy ragasszam ki oda.

    1. Mihály, kérlek a faliújsághoz a linket tedd ki oldalra, hogy könnyen megtalálható legyen.
      Bocsi, ha már megtetted, csak én nem vettem észre.

    1. szép napot.

      De igen Foster a neve, elírtam a nagy készülődésben,.
      Egyébként kaptam egy ilyen feliratú inhaláló spayt amit kb. 3xr, próbáltam ki, teljesen új volt, /viszont a felhasználási ideje márc.ban lejárt.
      Egy olyan fiatalembertől aki javítani hozott cuccokat, és a Henkel, itteni csomagoló-üzemében dolgozott 10-éven át,.
      A szer nagyon hatékony, a ventolinhoz képest kevés mellékhatása van, és a reggeli inhalálás 1-dózis után még napokig éreztem a hörgő-tágító hatását, valamint feltűnt hogy este 9-h-ig sem álmosodok el.. Érdekes módon, pedig ez nálam igencsak előfordul, szinte mindennap, általában du-órákban, többnyire.
      A bőröm színe is természetesebb lett, a pulzoximéterrel, 99%os szaturációt mértem, és a Pi, perfúziós index isstabil 4-6%-ot mutatott,..
      Amiért nem igazán merem használni, az az hogy a szavatossága már lejárt, így a mellékhatások savtermelődés , fejfájás előjöhetnek.

  45. “Feladatom van, erőm nincs – majd lesz.”

     
    Nem lehet, hogy minden nap ugyanakkora adagot próbálsz csinálni? Variálni kellene. Profi, fiatal sportolók is azt csinálják, hogy az erős és gyenge napokat váltogatják, néha pihi is van.

  46. Egyre jobban rácuppantam az egyensúlyozó-korongra. A lábat is erősíti, meg megtanít odafigyelni a testemre. Eleinte az ember csak az ijedtségére figyel, nem arra, hogy mit is kezdjen a végtagjaival, aztán kezd kialakulni a Nagy Ötlet, hogy talán valamivel próbálkozni kellene, nemcsak minden izmomat megfeszítve mereven leborulni a tányérról. Mikor kedvem van, még valami légző-mutatványra is próbálok figyelni közben.

    Ma például, egy átköhögött éjszaka után, csak ehhez volt kedvem. Egész olcsó cucc, ajánlom mindenkinek. (Nem, nem kapok jutalékot…)

  47. Budai János
    2019-04-28 – 12:46 du.

    Én ezt találtam, olvasd el!

    https://www.hazipatika.com/gyogyszerkereso/termek/foster_100_g_6_g_tulnyomasos_inhalacios_oldat/16769

    Itt olvastam: “Ne használja a Foster-t 5 hónappal azután, hogy a gyógyszerész kiadta Önnek (ezt a dátumot a gyógyszerésze feltüntetette a dobozon), és soha ne alkalmazza a gyógyszert a dobozon és a címkén feltüntetett lejárati idő (“Felhasználható:”) után. A lejárati idő az adott hónap utolsó napjára vonatkozik.”

    Egyébként nem akarok beleszólni a dolgaidba, de nem lenne jobb megbeszélni a kezelőorvosoddal , milyen gyógyszereket szedj?

    1. Egyébként a tüdőgyógyász, doki ventolint írt fel, az sztk-ban, de az nem sokat ér,.inkább fejfájást okoz, meg állandóan lerakódik az a trutyi,ami benne van, és krákog az ember..
      Amúgy meg az itteni tüdőgyógyászok, 2-fő, nem adnak hatékony rendes gyógyszert, addig amíg nem fullad a szerencsétlen beteg, és nem jár a nyakára minden héten..
      Valószínű hogy spórolnak ezért a legolcsóbbat írják fel,.
      Sokan panaszkodnak rá.

  48. válasz Nemes Mihály 2019-04-26 – 3:36 DU.
    “A lépcsőzéses posztban a “Lépések, óramutatók, bicskák (menő tippek)” című fejezet bővült Berni rajzaival.”

    Nagyon jó leírása a lépcsőzésnek, meg a gyaloglásnak is. Hozzátenném még, hogy legtovább akkor bírhatja az ember – ha váltakozgatja az állást, a hozzáállást. Persze, ha nem kívánatos mikor látnak, akkor csak ott csinálhatjuk, ahol nem látnak. De például az ásásnál engem cseppet se érdekel, hogy mindenki láthat az ablakból, mikor ások. Valami 8 féle képpen tudok ásni és ezeket a tartásokat váltogatom szinte sorokként. Így gyakorlatilag megállás nélkül áshatok kifáradás nélkül.

    Lépcsőre fel is lehet többféleképpen menni. Úgy ahogy Berni rajzai alapján is, no meg oldalt billegve is és aközbeni elfordulással. Hogy pontosan így mozgatták a helyükre a Húsvét szigeteken lévő óriási szobrokat (moai) is. Ha több ember ügyesen kezelte a köteleket, akkor aránylag könnyen menetelt a hatalmas és nagyon nehéz szobor.

    Na meg lehet hátrafelé is. Minden esetben más és más izomcsoportok működnek jobban, mások meg jobban pihennek. Így jobban bírhatja az ember. Én például még hárnasával is szokom venni a lépcsőket felfelé.

    “A légzőgyakorlatos posztban a “Mozgás visszatartott levegővel” című részbe beleírtam ghepard bálnáit.”

    Már így is rengeteg hasznos infó van a blogodon – ha az emberek tudnak olvasni, értelmezni és kedvük van hozzá – akkor ez a blog hasznosabb lehet nekik, mint az orvoshozjárás. Mikor így olvasok vagy így nézek TV-t (azt gyakrabban) – akkor nagyon simán tartani tudom az 1:10 ritmust – tehát egy rész belégzés és 10 rész kilégzés. Kb 3 mp belégzés csukott szemekkel (ekkor ugyebár nincs TV nézés) és 30 mp lassú kilégzés akadállyal (ekkor viszont lehet TV-t nézni)……

  49. válasz Nemes Mihály 2019-04-26 – 2:52 DU.
    “Ehhez azt fűzném hozzá: hogy mindig oda tudjak figyelni automatikusan a légzésre, tudatos koncentrálás nélkül.”

    Hát szerintem ilyen nem igen van, vagy lehet – a légzést csak bizonyos szinten tudja az ember tudatossá tenni. Ha nem figyel oda, akkor a tudatalattin beállított légzés fog zajlani – ami a legtöbb esetben nem a leghatásosabb. Persze sok sok gyakorlással ezt a tudatalattit át lehet egy picit írni, de nagyon hosszú időt és nagyon nagyon sok gyakorlást igénylő folyamat.

    “És műveltebb lesz bármelyik bálnánál.”

    Hát az nagyon lehet, de függ attól is, hogy épp mit olvasott…

  50. “Ehhez azt fűzném hozzá: hogy mindig oda tudjak figyelni automatikusan a légzésre, tudatos koncentrálás nélkül.”

     

    “ghepard: Hát szerintem ilyen nem igen van, vagy lehet – a légzést csak bizonyos szinten tudja az ember tudatossá tenni. Ha nem figyel oda, akkor a tudatalattin beállított légzés fog zajlani – ami a legtöbb esetben nem a leghatásosabb.”

     
    járjuk ezt körül, mert nagyon érdekes. Inkább úgy kellett volna fogalmaznom, hogy a kialakult rossz szokásokat:

    *kapkodó, erőltetett légzés,
    *levegő visszatartása akkor, amikor oxigénhiány van

    le lehet építeni olyan szintre, hogy amikor jelentkeznének, akkor már automatikusan megállítjuk őket. Az alap, az örökölt, az eredetileg reflex-szerű légzés persze jó is, meg nem is könnyű felülírni, meg nem is érdemes (a babák mind hasi légzést használnak!) – de van egy csomó tanult rossz módszer, igazából azokra gondolok.

    A saját példámat szoktam emlegetni (naná): amikor erőkifejtés jön, mondjuk villamos után kell szaladni, akkor most már automatikusan lassított, kifújós légzésre váltok és csak akkor kezdem erősebben szedni a levegőt, amikor tényleg kell. Ezt az utóbbi két évben hoztam össze, előtte betegen nagyon nem ezt csináltam (el is ment a villamos nélkülem), valószínűleg egészségesen sem, csak akkor ez még nem tűnik fel annyira. A légzőgyakorlatos posztban írtam le ezt az élményt “Funkcionális légzéstréning” cím alatt. Ez az edzésfajta a fő találmányom és nagyon szeretném elterjeszteni.

    Ilyen idős korban kell már az embernek valami mánia, na.

  51. “Valami 8 féle képpen tudok ásni és ezeket a tartásokat váltogatom szinte sorokként. Így gyakorlatilag megállás nélkül áshatok kifáradás nélkül.

    Lépcsőre fel is lehet többféleképpen menni. Úgy ahogy Berni rajzai alapján is, no meg oldalt billegve is és aközbeni elfordulással, na meg lehet hátrafelé is. Minden esetben más és más izomcsoportok működnek jobban, mások meg jobban pihennek.”

     
    Pompás, beleveszem a lépcsőzős posztba, szíves engedelmeddel, vagy anélkül, akkor legfeljebb pereskedünk egyet.

    “És műveltebb lesz bármelyik bálnánál..”
    “Hát az nagyon lehet, de függ attól is, hogy épp mit olvasott….”

     
    Talán beképzelt vagyok, de olvasottság terén szerintem lazán lenyomok minden bálnát.

  52. válasz Nemes Mihály 2019-04-29 – 7:24 DE.
    “járjuk ezt körül, mert nagyon érdekes. Inkább úgy kellett volna fogalmaznom, hogy a kialakult rossz szokásokat:”

    igen, ez érdekes dolog. Van a tudatunk és a tudatalattink. A tudatalatti erősebb, ez irányítja a fontos funkciókat is (szívverés, légzés, emésztés stb). De ezekre is lehet hatni, némelyikre jobban, némelyikre kevésbé. A légzésre elég nagy keretek között tudunk hatni. Ha bizonyos jó és hatásos dolgokat nagyon sokat gyakorolunk, akkor idővel beépülhetnek a tudatalattiba. Így lassan átírhatjuk rossz szokásainkat is, meg rossz válaszainkat is bizonyos helyzetekre. Mint ahogy írod a villamosra futásnál.

    Pontosan ezért is vannak a rossz szokásaink, reakcióink – mert folyamatosan tukmáltuk őket a tudatalattiba – míg végül beépültek oda. Emlékszem, én már akkor kezdtem taknyosodni, mikor még csak kb 700 méterre voltam édesanyám házától – ahol mindig fuldokoltam fél óra után, meg taknyos lettem. Így, ha jön a megszokott helyzet – már jön a megszokott válasz (fuldoklás, nehézlégzés stb). De a legtöbb esetben ilyenkor már elég a rágondolás is – az ember már attól is rosszul van, mikor arra gondol, hogy most ki fog menni és ott rosszul lesz. Tehát még ki se ment – de máris tukmálja a gondolat és a tudatalatti kidobja a reakciót. Na ezt felülírni a nagy feladat – de felül lehet írni, csak folyamatosan más gondolatokkal kell bombázni a tudatalattit – addig míg be nem épül oda és át nem írja a rosszat.

    “Ilyen idős korban kell már az embernek valami mánia, na.”

    Hát biztos hogy kell, ez húzómotor is – ha jó a mániád, akkor nagyon hasznos lehet. Nekem a légzés, a vibráció meg a gerely a mániám – mindháromban nagyon jó akarok lenni valamilyen oknál fogva. Ezt verem folyamatosan a tudatalattimba – dolgozzon rajta, hogy jobban menjenek a dolgok.

  53. válasz Nemes Mihály 2019-04-29 – 7:37 DE.
    “Pompás, beleveszem a lépcsőzős posztba, szíves engedelmeddel, vagy anélkül, akkor legfeljebb pereskedünk egyet.”

    Semmi akadálya részemről, sokszor megnevettetsz Misi.

    “Talán beképzelt vagyok, de szerintem olvasottság terén szerintem lazán lenyomok minden bálnát.”

    Azt el hiszem, de azért vannak olyan olvasmányok is, amitől az ember nem lesz okosabb és ha sok ilyet olvas, akkor fogja közelíteni a bálnát. De azért a bálnák nem olyan buták ám, meg sok állat elég magas szinten van szerintem….

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.