– Nemes Dániel intelmei Borcsi lányához (21. sz. eleje)
Egy klub asztmásoknak…
…és COPD-seknek és a többi tüdőbetegnek, továbbá szívbetegeknek, mert ők is néha nehezen jutnak elég oxigénhez, ezenkívül egészségeseknek is, akik idősen és/vagy túlsúlyosan elkezdenék a testedzést; na meg olyanoknak, akik fiatalon kezdenék, de eddig mindig fuldokolva abbahagyták, mert rosszul vették a levegőt.
Klub mindenkinek, akinek hasznára válhat a jó légzéstechnika, a különböző edzésmódszerek és az edzéshez való hozzászokás kicsiny, de fontos trükkjei, melyekkel ellavírozgathatunk az elkedvetlenedés és a magunkat túlhajszolás zátonyai között.
Kopoltyúval lélegző lényeknek ezt a klubot nem ajánlom, hangozzék ez bármily kirekesztően is. Eleve nem számítok túl sok ilyen érdeklődőre, mert ők tipikusan idegenkedni szoktak a világhálótól.
Magamról s tüdőmről
A mottóban szereplő Borcsi az unokám, egy kellően kajla óvodás, aki persze szeret először elindulni és csak utána megnézni, hová is teszi a lábát – az atyai intelem erre vonatkozott, továbbá a világegyetem összes kisgyerekének valami misztikus módon elrendelt széken való hintázásra.
Ez az egész úgy kerül ide, hogy az intelem nagyon hasznos, mint főszabály tüdőbetegek számára is. Széken hintázó tüdőbetegeknek meg pláne.
2014-ben diagnosztizáltak nálam közepesen súlyos COPD-t és azóta gyűjtöm az ötleteket, tanácsokat, információkat arról, hogy mivel tudnám segíteni és erősíteni a tüdőmet, aki ilyen csúful ellenem fordult. (Igenis, aki – mióta így összekülönböztünk, megszemélyesítve gondolok rá és szidalmazom gyakran.) Azonnal feltűnt, hogy még az interneten is elég kevés a kellően részletes magyar nyelvű információ gyógytornáról, testmozgásról, segédeszközökről, pedig a tüdőbetegségeknél rettentő sokat tud javítani a helyesen adagolt mozgás, melyet HAM rövidítéssel láttam el abban a hitben, hogy aki rövidítéseket hoz létre, az nagyon komoly szakértőnek látszik.
Elhatároztam, hogy próbálok egy kicsit ezen az információínségen segíteni, így született ez az oldal, mely először a Tudósklub mintájára a Tüdősklub elnevezést kapta, miért is ne, oda azok járnak, akiknek magas az IQ-juk, ide meg azok, akiknek a pulzusuk. És persze a kettő nem zárja ki egymást, bár ez a tudósoknak mérsékeltebben jó hír, mint a tüdősöknek.
Aztán fölfedeztem, hogy létezik már Tüdőklub néven egy rengeteg fontos professzionális információt tartalmazó weblap, ezért lett végül a név Tüdősblog.
A testedzéssel kapcsolatos tapasztalataimat és az ilyen tárgyú internetes információkat szeretném itt megosztani, orvosi kérdésekről nem írok, mert azokhoz nem is értek, nincs egészségügyi végzettségem (betegségügyi végzettségem van) – de persze a hozzászólások abban az irányban is elágazhatnak. Speciális témákról (pl. jóga, Buteyko módszer, meditáció) csak olyasmit írok le, amit kipróbáltam, alaposan megértettem; és ha valakinek más tapasztalata van, várom a hozzászólásokat!
Hitem szerint egészséges emberek is hasznát vehetik az itt leírtaknak, mert sokan csakis azért nem futnak, úsznak, bicikliznek, egyebeznek, mert rossz a légzéstechnikájuk, ezért minden eddigi sportolási kísérletük kellemetlen élménybe torkollott. Külön figyelmet igényel szerény, de persze egyedül helyes véleményem szerint az általam sportlégzésnek elnevezett dolog – ami NEM (nemcsak?) elsősorban sportolóknak szól, hanem nagyonis minden olyan betegnek, aki nehezen veszi a levegőt, hiszen nekünk néha az is sportteljesítmény, hogy felmenjünk az első emeletre.
Azért is fixa ideám a sportlégzés, azaz a helyes levegővétel gyakorlása mozgás közben, mert úgy tűnik, hogy ez egy NAGYON elhanyagolt terület. Vannak elég sokan (bár nem elegen), akik légzőgyakorlatokat csinálnak, dehát mit is jelent ez? Mély levegőket veszünk ritmikusan esetleg néhány kar- és törzsmozdulattal kísérve, egyedül vagy csoportban. Ettől persze erősödik a tüdőnk és meg is nyugszunk, mindenképpen igen hasznos dolog.
És mi történik utána? Átöltözünk, közben lehajolunk a cipőnket megkötni és már ekkor légszomjunk lesz, aztán sietnénk a villamos után, de nem érjük el, mert a tizedik lépésnél elkezdünk fulladozni… sebaj, elmegyünk a következővel. Otthon a lépcsőn felgyaloglás megint rémesen megszuszogtat, oda se neki, kipihenjük magunkat egy kényelmes fotelban. Ezután elővesszük a porszívót, mert a pormacskák nyávogását már nem lehet kibírni és pusztán a porszívó mozgatása három percen belül kitikkaszt, abba kell egy kicsit hagyni, muszáj megint pihenni, leülünk.
Pihegés közben azon szentségelünk, hogy mi a fenéért bírjuk ennyire rosszul a legkisebb terhelést is, pedig milyen szorgalmasan légzőgyakorlatozunk, sőt, a szobabiciklin is jó sokat szoktunk tekerni egész rendes tempóban, akkor mégis ezt most hogy?!
Hát úgy, hogy
- más az erősítő edzés és
- más az erőnek (és a légzésnek) a takarékos beosztása különféle mozgásformák közben
és amennyire látom, az utóbbit nem szokták a gyógytornászok gyakorolni a betegeikkel.
Attól még, hogy egyenletes, monoton, ritmikus mozgás közben (biciklizés) jól be tudjuk állítani a légzésünket, még NEM FOG MENNI a ritmustalan, időnként intenzívebb, kényelmetlen és/vagy odafigyelést igénylő mozgások közbeni légzés. Teljesen más műfaj, legalább annyira, amennyire a 100 méteres sprint különbözik a maratontól. Például többek közt feleslegesen erőltetett légvétellel pillanatok alatt úgy ütjük ki magunkat mindjárt az elején, mint a huzat és közben fogalmunk sincs róla, hogy magunktól kaptuk a maflást. A COPD meg csak vigyorog a sarokban.
Két egyszerű következtetés adódik mindebből: egyrészt érdemes a már emlegetett sportlégzést gyakorolni, másrészt jól tesszük, ha a valóságos problémás helyzetekre hasonlító szituációkat gyakorlásként szándékosan létrehozzuk és közben erősen a légzésünkre figyelünk, ahogy ez a figyelemelvonókúrás posztban le van írva. Tulajdonképpen egy speciális, a légzésre fókuszáló funkcionális edzés az, amit szeretnék elterjeszteni.
Annyian foglalkoznak a légzéstechnikával – orvosok, gyógytornászok, természetgyógyászok, jógaoktatók, tajcsi és csikung oktatók, sportpedagógusok, edzők, beszédtechnika-oktatók, búvár-trénerek, énektanárok, fúvószene-oktatók, logopédusok, relaxációt tanítók… és mégis az átlagember túl keveset tud még az alapokról is. Vagy csak én érzem így? Pedig ezen a téren nincs nagyon ellentét a hagyományos és az alternatív orvoslás hívei között (mely két irányzat összebékíthetőségéről itt olvasható egy szép leírás); ideje lenne összefogni egy kicsit embertársaink oxigénnel való ellátásának érdekében. Olyan jó lenne egy ilyen mozgalom! Lehetne a jelszava például az, hogy
de ha valaki jobb lózungot ajánl, szívesen a zászlómra tűzöm. Szélcsendben még fújom is a zászlót, hadd lobogjon, ehhez csatlakozhat mindenki, aki a kifújásról szóló eposzomat elolvasta.
Felhívom a figyelmet, hogy a POSZTOK felirat alatt található az összes bejegyzés listája.
Igyekeztem nagyon aprólékosan leírni azokat a jó és rossz módszereket, melyeket a saját bőrömön, pontosabban hörgőimen és szívemen tapasztaltam ki – még egészségesen megszállott kocogóként, aztán betegként, mert szilárd meggyőződésem, hogy nemcsak az ördög, hanem az angyal is a részletekben rejtőzik.
Nemes Mihály
– internetes és egyéb módokon –
minél több érintetthez eljutni!
HOZZÁSZÓLÁSOK EZENTÚL ITT TEHETŐK!
Igazságod vagyon, Mihály! 🙂 😀
A vajtól jobban csúszik a sok finomság. De…a felsoroltak után neki csak a sor vége jut 🙂
“A vajtól jobban csúszik a sok finomság. De…neki csak a sor vége jut”
Ez biztos egyéni is, én most 4 hónap alatt 12 kilótól váltam meg, a tizenharmadik is nemsokára elbúcsúzik – nekem bejött.
Egy erdekes megfigyeles… Ha otthon vagyok, teszek veszek akkor nem fulladok, de ha dolgozom a szabad levegon akkor minden bajom van. Ez mitol van?
“Ha otthon vagyok, teszek veszek akkor nem fulladok, de ha dolgozom a szabad levegon akkor minden bajom van.”
Egyrészt a hideg lehet, másrészt a lelked. Hogy már rögzült a félelem a kinti mozgástól, ezért mindjárt fellép a félelem, ettől összehúzódnak az izmok, erre jön a túlzott zihálás… Meg kellene próbálni akkor kimenni a szabadba, amikor NEM MUSZÁJ; megpróbálni nyugisan tartani a légzést akkor is, amikor jön az ijedtség, aztán ha rossz az egész, akkor visszamenni a szobába, pihenni és később megint próbálkozni.
Az “amikor nem muszáj” szerintem sokat segíthet. Kimész azzal a tudattal, hogy
— te kezdeményezted és
— akkor hagyod abba, mikor akarod.
Sziasztok! – lassan-lassan majd csak kiheverem a derékfájást,de nehéz.Van egy jó Flextor nevű krém, szerintem ez most nyilván beválik,majd meglátom, lényeg,hogy fel tudtam mosni most a konyhát, ez pedig nagy szó.
Tegnap szerintem ide-oda jövő frontok miatt is,meg a nyügöm miatt is fulladtam még,egész semmi mozgástól is. Az oxigénszintem szerintem tökéletes ilyen nyanyusnak 95-98 között van,de nem mozgok csak horgolok. Nem fekszem le,pedig sokan mondják,hogy pihentetni kellene a derekat,mert félek a tüdőgyuszitól.Most kiváncsi vagyok,hogy beadja-e a doktornő a szurit,mivel fáj a keresztcsontom,szerintem ez is gyulladás, majd meglátjuk.
Olvasom a diétás ,illetve kimélő étrendeteket, hát igen bizony a cigi elhagyása mindenkinek hozott 1-2 kg zsirocskát,nekem is a pocakomra,mind Rita Neked, persze jött közben egy kis betegség , azzal lement 2 kg is,de visszamászik a drága,pedig én tényleg alig eszem.Reggel egy szelet kis kenyeret , margarinnal a gyógyszerek miatt,na meg 3 deci tea.Főzni nem főzök – sajnos – hordatjuk a kaját, nagyon jól főznek, ma is gombás,borsós leves van, milánóival hatalmas szelet rántott hússal, de nagyon keveset eszünk,marad mindig a vacsihoz is.Én nagyon szerettem,tudok is főzni,de mióta jött a copd- azóta azt mondta a Férjem,hogy kész, eszünk egy kis maszek kaját, mivel a szagokkal bajba keveredtem. Régen időszámitás előtt volt nekem hasnyálmirigy gyulladásom, s azóta mindig elő- előjön az összeütközés a zsirszaggal,stb.-vel.
Szegény kenyeret szoktunk venni, olyan jó rozsos,teljes kiörlésü barna kenyér, abból két szelet a napi adagom,nincs már finom fehér kenyér, pedig nagyon szerettem,vajas-lekvárost,na meg meleg kolbász zsirba belemártva, most kimulnék tőle.
Légzőgyakorlatokat olvasom,hogy a Buteykót olvassátok, én minden nap azt csinálom, és szeretem,nem nehéz,s sokat segit a tiszta levegővételhez,csak a pánikot kellene valahogy elhagynom, meg szerintem a lerakodásra kellene valami tutit kitapasztalnom. Ipekakuanát minden nap 3 x 1 kanállal kell ennem-innom , de igy is sok termelődik váladék termelődik,már arra is gondoltam,hogy nem-e ez a litykó késztet a termelésre. Ha tudtok rá valami okosat,irjatok.
Na most már beszámoltam mindenről, Katám,ha van lakás,ágy irjál,mert addig szoritunk Ritám megyek utánad a javulásban,remélem sikerül.
Irjatok mire jutottatok a Buteykoval, ha tudok és kérdeztek, mondom. Legyen szép napotok.
“csak a pánikot kellene valahogy elhagynom”
Azt is összerakjuk együtt szerintem. Ha szembenéz vele az ember és elkezdi elemezgetni, el bír ám az olvadni, ha nem is gyorsan.
Kedves bolond lany. Meg nem fer ram a nadragjaid 😀 meg lehet visszafogyok ahogy abbahagytam a gyogyszert. Hihi….
Sziasztok! 🙂
Ma dolgoztam – nem keveset, de bírtam, mert okosan lassan csináltam..és érdekes, de azt hiszem, semmivel sem voltam kevésbé hatékony, mint mikor kapkodtam egyik feladatból a másikba…akkor olyan sokszor mentek mellé a dolgok, hogy talán attól voltam kész lassabban…szóval, a “Lassan járj, tovább érsz!” közhelyi igazsága működik. 🙂
Igyekeztem közben valami nekem jó légzést, ki-be arányát kitalálni…ez a munka ritmusát is megadta. 🙂
Kééépzeljéééteeeek, mit műveltem pihenésként!!! 😀 😀
A sok edzőcipős kényelem után most megtaláltam egy tűsarkúmat. 😀 😀 És…fel is vettem!!!! 😀 És….igaz, hogy csak a lakásban, a konyha-előszoba egyenesében, de lemértem – 620 m-t lezúztam benne 😀 Marha jó volt, nagyon élveztem. 😀 Kicsit más tartás, kicsit más lépéshossz…szerintem, ezek is számítanak. És nem rohantam…tűsarkúban csak elegánsan, nőcisen, kihúzva magad (a derekamat bezzeg éreztem, mert az sok bajt okozott már) – még ha a díszmagyar hozzá csak a melegítő 😀
Jó volt – leginkább akkor, amikor kibújtam belőle és visszatettem a szekrénybe…de lehet, hogy kinevezem önbizalomerősítő eszköznek 😀
Mihály, neked ma nem tudok ajánlani… 🙂 Bocs 🙂
“most megtaláltam egy tűsarkúmat. És…fel is vettem!!!! És….igaz, hogy csak a lakásban, a konyha-előszoba egyenesében, de lemértem – 620 m-t lezúztam benne”
Jó nagy lakásod van, lehet, hogy azért nem talál meg a postás, mert mire kimész ajtót nyitni, már lejár a munkaideje.
“Kicsit más tartás, kicsit más lépéshossz…szerintem, ezek is számítanak.”
Megint eltaláltál valamit, azt hiszem – a más tartás, az a nem betegséghez hordott, az hozzáadhatott egy kis pluszt…
“Mihály, neked ma nem tudok ajánlani… Bocs”
Semmi gond, nagyon jól ráéreztél, nemigen hordok tűsarkút.
“okosan lassan csináltam..és érdekes, de azt hiszem, semmivel sem voltam kevésbé hatékony, mint mikor kapkodtam”
Olyan jó ilyeneket olvasni és nagyon rímel a legutóbbi mániámra – hogy a légzést is érdemes megpróbálni lassúnak, nyugodtnak megtartani terhelés közben is, amíg lehet. Sokkal többször csináljuk ki magunkat a túlerőltetett levegővétellel, mint gondolnánk.
Kedves bolond lany. Ugy felvennek enis magassarkut de nem tudok a bokam miatt megis van tiltva 😀 korabbi bokatores miatt meg van nyulva a bokaszallagom. Csak magas szaru cipoket hordhatok 🙂
Sziasztok, kicsit megint itt, amíg szárad az alapozó…
Marika, azt írod:
“Nekem annak idején azt irta a Varga Úr,hogy számon soha ne vegyek levegőt,…”
Ez számomra értelmezhetetlen…hiszen, ha beszélek, akkor önkéntelenül is , akár csak egy pici slukkot a pont kirakásához a mondat végére, de tuti, hogy a számon veszem.
Én is próbálom ezt az orron át légzést, ami azért is jó, mert a torkomat nem savazza végig a hidegebb levegő, vagy por, vagy bármi, amit sikerül beslukkolnom.
“Jó nagy lakásod van, lehet, hogy azért nem talál meg a postás, mert mire kimész ajtót nyitni, már lejár a munkaideje.”
😀 😀 A lakás elég kicsi, de kettőnknek épp elég, no meg a takarítást se szívesen csinálnám több száz nm-en 😀
A folyosó-konyha egy valamikori tornácból lett kialakítva – lemértem, egyben 8 m a kettő. Ha egy oda-vissza utat számolok benne, az 16 m. Kétszer 20 kanyarral bőven megvolt a táv, azzal együtt is, hogy számtanilag több, de a faltól-falig ugyebár, 1-2 lépéssel azért rövidül, másként az lenne, hogy “…nekimegy a falnak, nagyot koppan, azután elhallgat.”
A csípőmnek így is eléggé macerás volt, mert a kanyarokat, a visszafordulást azért nem túl simán lehet megoldani a keskeny folyosón. 🙂 DE..ezt úgy értelmeztem, hogy kiléptem a komfortzónámból. 🙁
Ja, kösz a dicséretet – csak úgy gondoltam, hogy te, Mihály, előnyben részesíted a kevesebb tériszonnyal járó cipőket. 🙂
Hajni, manapság már én sem fogok rendszert csinálni a magassarkú hordásából – de érdekes volt kipróbálni újra. És nem utoljára, azt gondolom. 😉 A magas szárú legalább vigyáz a bokádra. Még nem voltam eltörve sehol – de nem is vágyom rá. 🙂 Viszont, a bokám már nem egyszer kiment, volt, hogy fél évig húztam a lábamat, de nem a cipő miatt. 🙂 😀
Marika, a derekadat hozd helyre, aztán megint tekerhetsz. 🙂
Nálunk még felfordulás, szerintem ebben köszöntjük a következő esztendőt…. 😮 Brühühü…!
Így marad némi talpalás, a meló, súlyzózás, légzők, meg a dumaparti a barátnőkkel 😀 😀
Katám, remélem, tudsz valami jót mesélni nekünk. 🙂 Még mindig szurkolásban vagyok, pedig már szerda van… 🙂 🙂
A Buteykoval én is ugyanarra jutottam, mint ti – ami érdekelne, hogy a parahelyzetben, amikor a köhögés erőltet, mert próbálom lassítani a légzést, meg nem nagyot próbálni slukkolni, hogyan kivitelezhető. mert nyugiban már egész jól megy ez a ritmus…igen, olvastam, Mihály a villamos után sikeresen szaladt egyet…talán meg kell tapasztalni, hiszen azt érzi az ember.
A lassított, hasznosabb tempót igyekszem tartani, sokkal élhetőbb…és képzeljétek, ma fújás előtt, csak erre figyelve söpörtem és mostam fel a lakás minden szabad területét – és nem fulladtam be.
Még egy dolgon filóztam, lehet, hülyeséget mondok vele…Marika a másik parabajnok. 🙂 Az jutott eszembe, hogy azt figyeltem meg, hogy amikor ki kell menni, az idegbajtól elkezd már szaporábban verni a szívem. Ugye, ugyanezt érezzük a pánikroham alatt is…na, ez a kis szaporább tempó fajul tovább, hiszen, az alapból, még otthon kezdődő szívverés szaporasága eleve egy kis fizikai remegést idéz elő…nem annyira, hogy elejtsem a tányért, hanem csak úgy “sejtszinten”. Ergo, az alap megvan, mire elindulunk….nagy marhaság?
Na, most lépek, mert főzök is közben, és az unokaöcsémnek rakok össze egy pps-t – de szívok a zene alápakolásával, mint a torkosborz…. :/
Süt a nap, sipirc kifelé – mit ültök itt a gépnél? 😀 😀
Sziasztok Mindenki!
Ritám a szájon keresztül levegővételt arra irtam,hogy amikor levegő után sóhajtozunk ,szinte megszokásból,azt kerüljük el.Lehetőleg mindig az orrunkon keresztül szedjük a levegőt,sétálás,sportolás,stb.közben is,mert felmelegszik, az orrunk megszüri a levegőt, s ezáltal keveseb szutykot szivunk,s nem olyan hideg a levegő ami bejut.Sajnos én ezt már 4 éve kb.csinálnám, napi szinten megy a légzőgyakorlat,ülve a szobában.Kint viszont már nehezebb,séta közben már kemény,mint ahogy Mihály is irta nekem,meg kell állni,lassitani,pihenni és ugy folytatni.Biztosan láttál már képeket,mikor a Buteykosok futnak leragasztott szájjal fenn az akárhol Bp-en,- oda nem tudok én eljutni innen,-akkor is azt gyakorolják, s erősödnek. Unokatesom volt olyan futáson,asztmások,copd-sek is vannak köztük., én is szerettem volna egy tanfolyamra menni,de akkor sem voltam olyan állapotban,hogy eljussak,ezért irt nekem a Varga Úr, de sajnos elszállt a gépem és a z okosság is. Szerencsére most Mihály megirja nekünk ezeket a gyakorlatokat és lehet sok jó tapasztalatot gyüjteni,megtanulni. Én egyébként mindig azt mondom,hogy aki benne van,Ő tud igazán jó tanácsot adni,amit saját maga tapasztal és jónak talál. Igaz már az én koromban nem olyan nagy futások vannak hátra,de azért még probálkozom kisebb-nagyobb gyakorlatokkal. _Ma volt a doktornő a nagy tornászmutatványommal izomhuzódásom lett a derekamban a keresztcsontnál,mindkét oldalon -hát mindkét oldalra kellett hajolni a fenébe is ,váltva – most szedhetem,kenhetem az izmaimat,innen tudom,hogy van. Kaptam rá gyógyikat és pihentetni kell,ami viszont a fulladásomnak nem jó,mert kiesek a gyakorlatból,a tekerések,meg a légzőgyakorlatok után mindig könnyebben tudtam levegőt venni.Szerencsére már ma is le tudtam hajolni, ugy hogy a kezemmel elértem a földet,nem fulladtam közben,meg elég közel volt a padló is. Kiirta az orvos a tüdőgyuszis szurit,holnapra hozzák a gyógyszertárba,de előbb még megkapom az infulenza ellenit,majd utána a másikat.
Katám – mi van Veled? nem irtál,vagy még nem görgettem addig,hogy áll a lakáshelyzet?Hogy érzed magad? Hajnika hogy érzed magad? – igaz, még Te nagyon fiatal vagy szerencsére,könnyebben veszed az akadályokat,de vigyázz magadra. Én a minusz 2-3 körül már gondban voltam régebben is,de most nem tudom hogyan fogok szuszogni,ha itt lesz a hideg.
Mihály köszönöm a segitő tanácsaidat,olvasom,tanulom és szótfogadok.
Legyen szép estétek és jó éjszakátok, oxigén dús holnapotok!
“a szájon keresztül levegővételt arra irtam,hogy amikor levegő után sóhajtozunk ,szinte megszokásból,azt kerüljük el. Lehetőleg mindig az orrunkon keresztül szedjük a levegőt,sétálás,sportolás,stb.közben is,mert felmelegszik, az orrunk megszüri a levegőt, s ezáltal keveseb szutykot szivunk,s nem olyan hideg a levegő ami bejut.”
Igen, és a kilégzés is lehetőleg orron át, ezt nemrég tanultam meg, a célját is, de most azt nincs idő taglalni. És megint leírom azért: nem jó, amikor azt mondják az embernek, hogy SOHA ne csináld ezt vagy azt, mert görcsössé tesz.
“Kint viszont már nehezebb,séta közben már kemény,mint ahogy Mihály is irta nekem,meg kell állni,lassitani,pihenni és ugy folytatni.”
Így van – illetve még inkább: el kell találni azt a lassú tempót, ami mellett még oda tudunk figyelni a légzésre! Nem szabad törődni vele, hogy hogyan néz ki, ha nagyon lassan megyünk. Amikor valami újat tanul az ember, akkor lassan és kis intenzitással kell csinálni, hogy oda lehessen figyelni; ha csigatempóban, hát akkor úgy.
Az első fázisban nem valaminek a végigcsinálása a cél, hanem a magunkra figyelés és a pontos végrehajtás. És ez annál nehezebb, minél megszokottabb dolog áttanulásáról van szó.
“izomhuzódásom lett a derekamban a keresztcsontnál,mindkét oldalon -hát mindkét oldalra kellett hajolni a fenébe is ,váltva – most szedhetem,kenhetem az izmaimat”
Hát igen, az ember látja, hogyan mutatják be a gyakorlatot és megpróbálja utána csinálni… ez is kis kelepce. Ebben is meg kell keresni azt az alacsony intenzitást,amivel még megy a dolog – különben ha nem is lesz húzódás, de elkeseredés és abbahagyás biztosan, haszon meg semmi.
Egyáltalán nem egyszerű a nem maximális erőbedobást megtanulni, nem is hinné az ember… pedig így van. Mert a nagy erőbedobás reflexszerűen jön, erre meg piszkosul oda kell figyelni.
“a Buteyko módszerrel kapcsolatban: igaz, említik a COPD-t – de főként az asztmások nyilatkoznak légzési jobbulásról”
MINDENKINEK használ a takarékos légzés, az orron át légzés, a légzésritkítós gyakorlatok, ez 100%. Csak az asztmások talán könnyebben javulnak plusz őket talán kevésbé nyomasztja a betegség és paradox módon ezért aktívabbak is a legyőzésében. Aki súlyos betegségéről értesül, az esetleg neki se lát a küzdelemnek, ha nem magyarázzák el neki alaposan, hogy rengeteget tud fékezni a romláson.
Meg persze vannak, akik nekilátnak és meghúzzák a derekukat. 🙂
Ja, és még egy kérdés a Buteyko módszerrel kapcsolatban: igaz, említik a COPD-t – de főként az asztmások nyilatkoznak légzési jobbulásról, a copd-t esetleg érintik. Talán azért, mert a tünetek hasonlóak, így a megoldás itt is, ott is működőképes? (Mert az a lassú légzés, meg orron át, teljesen rendben van – tényleg kérdezem…) Vagy van egy szegmense a dolognak, ami adhatna valami +-ot nekünk?
Rita ! keresd a kis bejátszások között van egy pár copd-s is, akik elmondják,hogy mennyit javultak ezektől a gyakorlatoktól ,vannak tv-ből vett kisfilmek is,az echo tv-n én is láttam többet,ami aztán felkerült ide.. – én is azt bujtam mindig,még szerencsére a Mihályra rá nem találtam. üdv. további szép estét.
Sziasztok, MINDENKINEK SZÍVBŐL KÖSZÖNÖM (ez most nem kiabálás, hanem örömködés!) a hosszan tartó drukkolást:) Sikerült találnunk egy kis aranyos, felújított garzont Újpesten egy kis csendes, kertes házakkal teli utcában, tehát a levegő jó, busz gyalog 2 percre /tudom, Mihály most nem örülsz annyira rövid távolságnak :)/, bolt szintén 5 perc gyalog :). A busz két megállóval bevisz a központba, ahol minden van. December 15-ével kell innét kiköltözni.
Holnap majd írok többet, mert most már nagyon-nagyon fáradt vagyok.
Oxigéndús estét és éjszakát!
Kedves Marika igen fiatal vagyok meg ezert is vagott az taccsra hogy ez copd ezert is ketelkedek mert 40 eves kor folott alakul ki alltalaban. De most erdekes nem fulladok egy hete se terhelesre se sehogy. Csak ez a hulye allergia ne lenne. Minden reggel szettrusszogom a lakast, estenkent eros torokkaparasra kelek kohogessel…..
“igen fiatal vagyok meg ezert is vagott az taccsra hogy ez copd”
Nagyon fejbeveri az embert, mikor megtudja, hogy van egy ilyen betegsége… de amint elkezded megfigyelni és tenni ellene valamit, lelkileg is lassan javulsz – persze néha visszajön az elkeseredés, nem mondom, de egyre ritkábban.
Sziasztok! Kata örülök,hogy végre lett kedvedre való lakás, szoritottunk,megérte.Biztosan jól fogod magad érezni az uj helyen,ha a leirtak alapján még jó helyen is van és tetszik Neked,minden közel van.Most már dobozolhatsz tényleg,de vigyázz magadra.
Hajnika – mire vagy alergiás? nagyon kellemetlen lehet, testvérem a virágporokkal van hadilábon, trüszköl,prüszköl szegény egész nyáron mindig nyilik valami,ami nála náthát okoz,de szerencsére nem fullad .
Mihály köszi amit irtál, megértem én,de még mindig nagyon sok sötét folt van az agyamban, – szerintem nem is fog kivilágosodni – a lapos,lassú légzéssel kevesebb oxigén jut be,az oxigén szint leesik a vérben,/ma mértem /na akkor miért jó az?jónak biztos,hogy jó,mert a légutak kitisztulnak nekem kb 10-perc után szabadon veszem a levegőt,de nem erősödök az biztosan érzem, a dokim azt mondta,hogy 96-98 között már szuper jó nekem az oxigénszint nyugiban, de ha már megyek , vagy valamit csinálok leesik, pláne meg ha majd megint kiszabadulok sétálni,laposlégzéssel ? – holnap hátha ki tudom már probálni, mai napom már kicsit könnyebb.
Kivánok Nektek szép időt,jó levegőt!
“a lapos,lassú légzéssel kevesebb oxigén jut be,az oxigén szint leesik a vérben”
Átmenetileg, testedzés közben leesik, az normális + ezt se kell túlzásba vinni, amikor erős (tehát valóságos) az inger, hogy mélyebb levegőt vegyél, nem kell ellenállni neki.
“még mindig nagyon sok sötét folt van az agyamban”
Egyáltalán nem, kiderült már régen, hogy egy dologra kell legjobban vigyáznod: hajlamos vagy túl intenzíven csinálni dolgokat; inkább intsd magad egy kis lassúságra, mint nagyobb szorgalomra. 🙂
Sziasztok! köszi Mihály a gyors válaszod,tudom,hogy türelmetlen vagyok, s kevésnek tartom mindig , amit elérek .Ezt nagyon nehéz ledolgozni, amit az ember évtizedeken keresztül maximálisan teljesit és csak azt érzi jónak,- hát most meg fékbehuzva élni, ezt csak a fulladás tudja nálam visszavenni,de az meg már akkor nagyon rossz.
A kontrollszünetet – tudom,hogy nem ez a kotrollszünet – de én úgy mérem,hogy számolok magamban, a kilégzés alatt ami szépen lassan történik,akkor számolok addig,amig kiürül a levegőm.Megfigyeltem,hogy a kezdetkor 20 körül van amig tart a levegő kiengedése, de ha 10-15 percig csinálom, akkor már elég sokáig tudom lassan kiengedni a levegőt,30-35-ig is el tudok számolni. Mindennel probálkoztam én már,hogy javuljak, – jó vagyok én ugyan,csak a tüdőm nem – ma is kimentem egy ici-picit azért sétálni,sántikálva,de kerültem a friss levegőn. Elővettem megint egy könyvet,hogy felfrissitsem azt a tudásom is,nem sokra mentem vele ugyan “Fulladok,köhögök, COPD-s vagyok” a cime,nem tudom ismered-e.
Most az idegesit,hogy a tornamutatványommal visszaestem a légzéssel,mert nem fulladtam előtte ennyire,na de majd lesz ez jobb is remélem. – Megvettem a tüdőgyuszi elleni oltást, hűtőben van,előbb az influenza ellenit kell még beadni.Te oldatod magad Mihály?Szoktál fulladni? – ugy képzelem el,hogy már mindenen túl vagy,megerősődtél és semmi gondod a mi nyügjeinkkel, ezeken már túl estél.Ventolint szoktál használni? mi a véleményed róla? Na most mondhatod,hogy a kis kiváncsi öreglány,de ezekről még nem irtunk, s nem tudom,hogy mindenki igy tart-e a Ventolintól, én nagyon nehezen használom, egy hónapban 1-2 alkalommal,de inkább nem, csüccs és várom a csodát.
Mégegyszer köszönöm a türelmed,hogy végigolvastad, igérem,hogy behuzom a féket.
“Te oltadod magad Mihály?Szoktál fulladni?…ugy képzelem el,hogy már mindenen túl vagy, megerősödtél”
Az oltásokat a biztonság kedvéért beadatom; fulladásom rég nem volt; megerősödtem, de tudom, hogy jöhet még kutyára köhögés. Ez már csak egy ilyen cucc.
Ventolint én speciel csak kétszer használtam, akkor hatott is – de persze nem azonnal, ezt tudni kell róla.
“nem tudom,hogy mindenki igy tart-e a Ventolintól, én nagyon nehezen használom, egy hónapban 1-2 alkalommal,de inkább nem, csüccs és várom a csodát.”
Azt hiszem jó, ha az ember feleslegesen nem gyógyszerezi magát. Nagyon kínlódni nyilván nem érdemes, de túlzottan rászokni a szerre se igazán nyerő.
Sziasztok, szaladva, hogy megelőzzem a net újbóli leállását.
Kata – HURRRÁÁÁÁ! 🙂 Nagyon örülök, hogy sikerült ez a lakás projekt. Na, most tuti irtó sebesen nyargalászol örömödben! 😀 😀 Jól hangzik az elhelyezkedése…és szerintem ennek ellenére fogsz te gyalogolni is. 🙂
Marika, köszönöm, igen, amikor megy újra a net szaggatás nélkül, végig is nézem a Buteykos videókat. Javul a derekad?
Feltettem a telómra egy lépés-számláót, méri a megtett métereket is, meg az elhasznált kalóriát, időt, …hó végén meg kölcsön ad. 😀 Szóval, ha másra nem is lesz jó, de figyelem elterelőnek talán.
Mihály, köszönöm a megerősítést neked is a Buteykoval kapcsolatban. Ülve, meg nem erős mozgás közben simán megy az orron be és ki, próbálgatom a terheléskor jelentkező jelzéseket…meg a CSL-t, meg a KSZ-t… 🙂 Na, a KSZ az nagyon gáz… remélem, fog javulni.
Alvás közben, félálomban amikor megfordulok, is eszembe jut, hogy orron szuszi…aztán, visszaalvás. 😀
Hajni, sajnos, vannak COPD-sek 40 alatt is, de milyen jó is lenne, ha tévednének a dokik! Az az allergia szörnyű lehet. Kapsz rá valamit?
Nos, megpróbálom – hátha elviszi valami ezt a pár sort…legyen könnyű a szuszogásotok! 🙂
“Ülve, meg nem erős mozgás közben simán megy az orron be és ki, próbálgatom a terheléskor jelentkező jelzéseket”
Klassz – arra kell szerintem főleg figyelni, hogy ne akarjunk egy adott terhelést elérni (például gyorsaságot gyaloglásnál), hanem éppen csak annyira dolgoztassuk magunkat, hogy oda tudjunk figyelni a légzésre, vissza tudjuk fogni a rossz reflexet, az erősebb légzést olyankor, amikor még nem kell. Ez egyáltalán nem könnyű, mert egyszerre két reflexszel is küzdünk: az egyik arra sarkallna, hogy menjünk gyorsabban, a másik arra, hogy vegyünk mélyebb levegőt. És a reflex nem könnyen múlik…
“Na, a KSZ az nagyon gáz… remélem, fog javulni.”
A többieknek: A kontrollszünet az az idő, amennyit kilégzés után kibírunk erőlködés nélkül a következő légvételig. NEM KELL ERŐLTETNI a mérését és nem kell gyakran mérni, mert csak felidegeled magad rajta ugyanúgy, mintha gyaloglásnál mérnéd görcsösen a tempót. Annyi, amennyi. Gyakorolni kell sokszor a normális kilégzés utáni rövid, egyáltalán nem erőltetett szünetet és kész, mert hasznos.
Na meg a magad megfigyelését gyakorolni, de az neked nagyon jól megy; ez óriási előny. Az átlagember vagy elhagyja magát és úgy nem figyel a teste – lelke jelzéseire, vagy a céljaira figyel és megint csak nem arra, hogy mi történik a mellkasában meg az agyában.
“Az az allergia szörnyű lehet. Kapsz rá valamit?”
Kedves bolond lany. Meg nem mondtam az orvosomnak, azt hittem mindig hogy a mandulam miatt. Kikene venni amugy. Ma megyek vissza a tudodokihoz……. Mindent el mondok neki…. Ha fiatalkorban alakul ki COPD felveti azt az eshetoseget hogy genetikailag hianyzik egy enzim ami vedi a horgocskeket. Nem vizsgaltak ki ezt se.
Na voltam a tudogyogyaszaton es elmondtam nwki mindwnt. Igy marfelvetette az aszthmat. Allergia probat is csinalt az negativ lett. Most egy honapig gyogyszer nelkul megnezzuk mi lesz. De mondta hogyha fulladnek hasznaljam a rohamoldot. Ugyanugy 75% lett a FEV1 ertekem es gyogyszer nelkul…… Majd kiderul…. Jo levegot neked, es vigyazat kint hideg van es para.
Sziasztok, tegnap ez a fránya net nagyon kibabrált velem – amikor a leginkább kell, olyankor szórakozik a szolgáltató is – egész nap!
És a fontos dolog ez esetben nem a fészbúk volt…
Este elmentem egy barátnőm meghívására egy életmódváltó klub előadására…na, nem a copd-sek életmód váltásáról volt szó, inkább afféle önmegvalósítási dolgokkal összefüggő okosságok. Úgy voltam vele, ha kockásra ülöm is a fenekemet, de kimozdulok. Igaz, a szomszéd faluban volt, oda kocsival mentünk, de volt séta a hidegben, egy emelet lépcsőzés, Buteyko ellenében hangos röhögések teli szájjal – nekem az KELL, mert olyan jó, amikor okom lehet rá….és este értem haza, majdnem elfelejtettem fújni. Igaz, éreztem, hogy mintha nehezebben jönne a levegő, de kb. 10 percig agyaltam azon, hogy mit is kéne csinálnom vele…
Az előadás hallgatható volt, de vén kutya nem tanul új kunsztokat…vagy ilyesmi…szóval, tudom én, tudtam én, hogy mi az én önmegvalósításom útja, módja – csak marhára nem volt időm rája. 🙂 Majd most…! 😀
Ezzel a parával kapcsolatban (nem megy még az agyatokra, hogy folyton “parázok”? ) még azt vettem észre, hogy itthonról el…idegbaj, hazafelé már sokkal élhetőbb a gyaloglás is…talán, a biztonság felé haladás tudata teszi? Marika, te mint gondolsz? Mihály? Nem tapasztaltátok?
Ma lekentem néhány ajtót, tokot alapozóval, az jó kis karmunka volt…aztán gyalogoltam szellőztetés közben jó 10 percet – hol kint, hol bent – utána kis légzőgyakorlatok, a kedvenc nyújtósaim, és egy kis súlyzózás. A gyalogláskor most a csípőm kissé nehezebben bírta, kezdett a fordulóknál ízülettől 10-20 centiig bezárva érzéketlenül zsibbadós lenni…
Más, amit észre vettem. Mindig fagyos voltam. Ősszel már két pulcsi, de lábam-kezem olyan hideg volt, hogy hűtő olvasztáskor én vigyáztam a husit, hogy ne olvadjon ki. 🙂
Most itt lébecolok rövid ujjúban, nem fázom, kifejezetten jól érzem magam, ha kicsit megérint a hideg, megyek két kört és oké. Persze, nyilván a bagó hiányának jótékony hatása – nem olyan szűkek az erek. És a mozgás…
Hajni, kíváncsi vagyok, hova teszi le a voksát a doki…
Nekem a rohamoldó valahogy még nem tett csodát, csak pszichésen. Legalábbis így érzem, vagy csak nem vettem észre, mert az idegbaj felülírta.
Istenem, egy országot adnék 75%-ért! 🙂 Mandulát felnőtt korban elég macerás kivenni…nem?
Marika, a Buteykos dolgokat “Mihályon átszűrve” tudom alkalmazni. Amikor a leírtakat próbálgattam, iszonyú pocsékul éreztem magam, mert nem úgy ment, ahogy gondolom, kéne….tehát, hozzátok hasonlóan némi módosítással, ami számomra élhető, fogom csinálni. A kifújást én is beleszámolva, és szájon át is kiengedve…sokkal használhatóbb a levegőm, amikor a szájfékes kilégzés után szippantom. Persze, törekszem majd az ott olvasottak betartására, de nem fogom magam frusztrálni – amitől jól, jobban érzem magam, az jöhet – dögivel! 🙂
Kata? csak óvatosan kérdem….fizikailag is jól vagy? Mert lelkileg, gondolom, most oké. 🙂 🙂
Most jöhet egy film, mert dolgoztam eleget…de gyalogolni fogok még 😉 Legyen friss levegőben részetek! 🙂
szia Rita! a légzésgyakorlat nekem minden nap már hiányzik, nem görcsölök rá, nem is probáltam már annyira szabályosan,hogy a kilégzés után mennyi az az idő amikor ujból levegőt veszek,mert akkor biztos,hogy elájulok érzésem jön.Én ugy mérem,ahogy irtam is már,lassan kilégzésnél kezdem magamban számolni és amennyivel kezdem, ahhoz viszonyitva tovább tudok számolni a végén, a 15 perc után biztosan az orromon is szabadon jön a levegő,könnyebb az biztos, s tovább is tudom lassan kiengedni a levegőt a szájfékkel. Most egy kicsit lent vagyok,mert még mindig nem jött helyre a derekam, s tudod a dilis ember mindig agyal rosszabb dolgokon,de remélem ujból tudok tekerni,ha elmulik a derékfájás,Mihály irta nekem,hogy huzzam be a féket és lassitsak a tempomon,hát meg kell azt is tanulnom.Mikor elindulok pl. virágot locsolni a másik szobába, a második fordulónál talán már attól félek,hogy majd fulladni fogok – gondolom én – begyorsitok,hogy biztosan mind meg tudjam locsolni és készvagyok akkorra már,persze,hogy zihálok, mindenen kapkodnám a levegőt, pedig szép lassan is csinálhatnám – nem hajt a tatár,időm is van rá.Tanulni kell mindent hiába, majd Mihályt olvasgatom figyelmeztetésként .
Örülök,hog ymentél ma, nagyon jól sikerült akkor a napod,festettél,dolgoztál – én meg semmit, na tessék.- legyen szép hétvégét,jó levegőd!
“a légzésgyakorlat nekem minden nap már hiányzik, nem görcsölök rá, nem is probáltam már annyira szabályosan,hogy a kilégzés után mennyi az az idő amikor ujból levegőt veszek, mert akkor biztos,hogy elájulok érzésem jön”
Van pár fontos dolog:
— Görcsölni tényleg tilos, nagy igazság!
— Más dolog a gyakorlás, más annak a lemérése, hogy meddig bírjuk levegővétel nélkül és más a kontrollszünet mérése.
Amikor akármit hosszasan gyakorlunk, akkor nem jó a maximumig erőltetni semmit. Néha egy-egy olyan légzés-visszatartást is be lehet iktatni edzésként, amikor addig csináljuk, amíg csak megy, de ez betegeknél ne legyen sűrűn. Egészséges búvárokra más szabályok vonatkoznak.
Le lehet mérni néha, hogy meddig bírjuk levegővétel nélkül akár tele tüdővel, akár kifújás után, de ez nem a kontrollszünet mérése.
Lehet mérni a kontrollszünetet: nyugodt, tartósan nyugalmi helyzetben, normális kilégzés után megmérjük, hogy mennyi idő után jön az első inger a belégzésre; szóval az ELSŐ INGER felbukkanását figyeljük és nem azt, hogy maximálisan meddig bírjuk!
Szóval amikor hosszabb ideig gyakorlunk, akár séta közben, akkor csak akkora légzés-szüneteket tartsunk, ami még jólesik. Csak így lehet fejlődni.
“Mikor elindulok pl. virágot locsolni a másik szobába, a második fordulónál talán már attól félek,hogy majd fulladni fogok”
Igen, ez a kelepce már szóbakerült: azért kezdünk kapkodni, mert félünk, hogy a feladat végére nem marad már szusz – és pont ettől nem marad…
“Ezzel a parával kapcsolatban (nem megy még az agyatokra, hogy folyton “parázok”? ) még azt vettem észre, hogy itthonról el…idegbaj, hazafelé már sokkal élhetőbb a gyaloglás is…talán, a biztonság felé haladás tudata teszi?”
Nem unjuk, ez nagyon fontos téma (lehet, hogy a legfontosabb) és így tudunk egymástól tanulni, ha leírjuk a gondjainkat. Hazafelé azért lehet jobb, mert már túl vagy az indulás előtti aggodalmon, ami ezek szerint borzasztó lassan tűnik el; és még csak kevés idő telt el, hiszen pár óránál többet általában nem töltesz a célodnál. A szorongásnak nyilván kell valamennyi idő, szerintem legalább egy nap, vagy több nap, hogy elkezdjen újratermelődni.
“Mandulát felnőtt korban elég macerás kivenni”
Szia bolond lany, mar leirtam mit mondott a doki de ez az oldal valamiert nagyon lassan kuldi el, illetve jeleniti meg a hozzaszolasokat. Igen maceras felnottkorban kivetetni, de minden mas mutet is rizikos. Itt csak a beverzes ami rizikos. De muszaj kivenni… Na hajra neked, megy ez. Jobb tenni venni mint semmit se csinalni. Hat igen ez a 75% Fev1….. Volt a tudogondozoban egy,1925 os szuletesu nenike akinek 94% os volt, na akkor en mondtam azt magamban amit te…… Neked amugy mennyi? Jo filmezest. Mihaly? Marika???
Jajjj elneztem bocsi…. Enis kivi vagyok mit mond majd a doki jajjj. Amugy ugy nez ki a karom az allergia teszttol mintha pokok csipkedtek volnameg 😀
Sziasztok, csak beugrottam, mert szerencsére a 7végén azért lehet valamit látványosabban haladni…és most épp haladunk. 🙂
Hajni, nem irigyellek az allergiádért. Az első gyerek után jött ki nekem is, de olyan szinten, hogy a kontroll-anyag, aminek 3 napig kellett fent lennie, 10 perc után már megörjített, amikor leszedték, csak lepkéztek és ájuldoztak, mert lezabálta a bőrömet. Nekem a hátamra nyomtak mindenből egy kis adagot….gyakorlatilag mindenre allergiás vagyok.
Marika, megirigyeltem tőled a derékfájást…alamit vagy rosszul emeltem, vagy fordultam, vagy nem tudom, de most érzem én is, és ugyancsak meggondolom minden mozdulatomat.
Mihály, néha egy fekete (vagy szürke) pontot ki kellene osztani a meggondolatlan mozdulatokért! 😀
Ma kissé hanyagoltam a munka miatt a konkrét gyakorlatokat. Viszont, ha mozgok, akár munka, akár séta, akár festegetés, bármi – közben könnyebben jön a levegő. Éjjel pl. megmértem az oxigén szintemet, csak 90 körül bóklászott,és nehezebben is ment a szuszogás…sétáltam egy kört a lakásban, meg kivételesen fújtam egyet a Ventolinból, aztán sikerült visszaszunyálnom.
Vigyázzatok magatokra, most szaladok tovább, ami jó, mert szeretném már a célegyenest látni. 🙂
Legyen sok friss levegőtök! 🙂
“Mihály, néha egy fekete (vagy szürke) pontot ki kellene osztani a meggondolatlan mozdulatokért! ”
Kiosztja azt az élet, nincs nekem itt semmi tennivalóm.
“Mihály, néha egy fekete (vagy szürke) pontot ki kellene osztani a meggondolatlan mozdulatokért! ”
-> “Kiosztja azt az élet, nincs nekem itt semmi tennivalóm.”
Azért gondoltam a pontokra, mert sokkal hatásosabb , de kevésbé fájdalmas.?
“Mihály, néha egy fekete (vagy szürke) pontot ki kellene osztani a meggondolatlan mozdulatokért! ”
-> “Kiosztja azt az élet, nincs nekem itt semmi tennivalóm.”
-> -> “Azért gondoltam a pontokra, mert sokkal hatásosabb , de kevésbé fájdalmas.”
Ha kevésbé fájdalmas, akkor kevésbé hatásos.
Szia Mindenki! Nem tüntem el, nem felejtettelek benneteket, mert erőt adtok nekem, csak most ez a költözés, azaz pakolás teljesen kimerít, mind fizikailag, mind lelkileg is. Ráadásul egy csomó születésnap-névnap ebben a hónapban 🙂 Sajnos most nemigen érek rá az egészségemmel foglalkozni, ha pakolok és úgy érzem, nagyon elfáradtam és nem úgy jön-megy a levegő, ahogy kellene, akkor abbahagyok mindent és pihenek egy kicsit, használom a Mihálytól tanultakat.)
Azért megkérhetek valakit, hogy küldje már ide a Buteyko féle légzés-videokat, mert én alig találok valamit, no meg ugye az idő…
Marika, Bolond lány hogy van a dereketaok-hátatok?
Hajnalka, most akkor allergiás , asztmás vagy? A COPD lekerült a listáról vagy én nem értem, miket mondott az doki neked?
Mihály, remélem jól vagy és a munka is:)))
Legyen oxigéndús estétek, írjatok, jó? 🙂
Sziasztok, olyan csend van , mintha angyalok röpködnének itt. 🙂 😀
Marika, hogy van a hátad? Én valamivel nagyon kilöktem magammal újra, mert sikerült rosszabb állapotba kerülnöm…vagy kihúzom magam, és feszítek, mint pók a lucernásban, vagy görnyedek, mint valami rőzsehordó. Nem tudok visszaemlékezni a mozdulatra, amitől most az egész hátam kivan, a derekamat meg le is törhetnék, nem érezném.
Ma olvastam, nem keveset, igaz, volt pár olyan oldal, amit nem itt találtam, de nem is megyek vissza, mert színtiszta fizika…na, az meg nekem matekul van. 😀
Lényeg Marika, amit Mihály írt és hangsúlyozott – kilégzés! Most már nehezebb behúzni a hasamat, mint anno, főleg ha bezabáltam – de a levegőt azért kipréselem, hogy legyen hely az újnak.
Itt esik…és hideg van, így a kert a séta helyszíne.
Kata, gondolom, örömödben fel és alá rohangálsz – de állj meg néha velünk egy szóra ! 🙂 🙂 Amúgy pihenni . 🙂
Hajni, dokival mindennek pontot tettetek a végére?
Most ennyi – megyek hátat egyengetni…. :/ Jjjjjjaaaajjjjjj!
Sziasztok Mindenki! Hogy birjátok ezt a párás időt, én nagyon fulladok az az igazság, a derekam is fáj még,de a fulladás az nagyon rossz.Ti is fulladtok,vagy csak én? Nem nagyon megyek ki ugyan,mert az eső is esett ma,de lakáson belül is fulladozok.Még egy kérdésem lenne: ki mennyi folyadékot iszik ebben a hűvös időben? Én továbbra is probálok több folyadékot inni, de alig megy le.
Rita,Kata,Hajni mi va n Veletek? Mihály tudom,hogy jól vagy,de azért gondolj ránk is nyögősökre, ilyenkor jönnek ezek a frontok,holnap meg a melegfront kire milyen hatással van?
Legyen azért holnap is szép napunk,meg friss levegőnk.
Sziasztok, úgy látom, egy idő után egyformán kezdünk egymásnak hiányozni. 😀 🙂
Ma helyben topi, mert ígértek vakolatnak valót – de. 10-re…most du. 2 van…alig merek elmenni pisilni is….és iszonyú pipa vagyok!
De nektek örülök! 🙂
Marikám, kérdezted a vízivást. Reggel min. egy pohárral kezdek, és mivel az ízületre szedett csodaszer ugyancsak igényli a sok vizet, hát a lovakat megszégyenítő mennyiségben vedelem a vizet. Különbség: ők vödörből, én kulturáltabban – pohárból. 🙂
Egyébként a tüdőbajunkra is jó, ha sokat iszunk.
A köhögésre, meg a mindenféle felköhögött vacakra a sópipa is jónak ítéltetett, szárító hatásának köszönhetően. Légzéskönnyítő.
Katám, Mihály feltette a Buteykos videókat, meg ami publikus belőle – a “Leírások, videók” menüpont alatt külön fakkot kapott, Buteyko néven.
Jó az a pakolás, amivel mostanában foglalkozol – örömöt ad. 🙂 Én meg lassan a TV képernyőjét is átfestem, úgy belejöttem a mázolásba 😀
Marika, írod, hogy fulladsz. Néha én se annyi levegővel élek, amennyit úgy gondolom, hogy be kéne szippantanom…de már tudja a bánat. Viszont, te azt írod, fulladsz, én is írtam ilyet – de igazából inkább kevésnek találom a levegőt. Fulladni köhögés után szoktam. Az a levegőhiány nem is annyira fulladás, mint inkább megfulladás. Már, ami az érzést illeti. Te hogyan, milyennek érzed?
Jelenleg süt a nap, még a szellőztetés is klassz, de amint eltakarja egy felhő, már lehűl a levegő – de legalább nem esik.
Most kiszaladok kicsit, szuszogjatok és igyatok sokat! 🙂
“Egyébként a tüdőbajunkra is jó, ha sokat iszunk.”
Igen, hogy a tüdőben lerakódott porhoz kerülhessen elég víz, mert csak úgy tud leválni és távozni, esetleg köhögéssel. A köhögés ilyen szempontból hasznos. De azért megszeretni nem igazán fogjuk.
Még egy pillanatra beugrottam.
Marika, Kata – a sóterápiáról írtam nektek, itt, Mihály linkjei közt is olvasható róla. Hogy ne kelljen keresgélnetek:
http://index.hu/tudomany/egeszseg/2016/08/09/so_soterapia_sobarlang/
Na, nekem itthon a sópipa, de épp sószoba is akad talán valahol, ha jól körbemustrálom a falut.
Vigyázzatok magatokra – és ivás! 😀 😉
Sziasztok. Most azt mondta a dokim hogy megnezzuk most gyogyszer nelkul hogy alakul az allapotom, es dec. 18-an kell visszamenjek hozza azt majd akkor kiderul…. De remelem minden ok lesz….. Ha COPD akkor elfogadom……. De jo lenne ha nem. Mert most se fulladok…….. Es eszrevettem hogy idonkent jon ram. Tudom tiszta, oxigenszintem jo, hidegnol melegbe es forditva akkor kohogok erre mondta a dokim h ez is az aszthmara utalhat. Meg ha erzem hogy fulladok megmerem az oxigenemet es akk is 99-98% os…….. Az a lenyeg hogy enyhe szukulet van a leghojagocskaimban – remelem jol irtam- es majd kideeul mostmar remelem 100%osan hogy melyik betegsegbol. Jah meg cigizek de egyre lejjebb vittem mar…. Es nem kohogok cigi kozben.
“Jah meg cigizek de egyre lejjebb vittem mar….”
De jó! És hajrá.
“Es nem kohogok cigi kozben.”
Jobb lenne, ha köhögnél cigizés közben. Akkor gyorsabban abbahagynád. 🙂
Hajni, nekem is az jutott eszembe, amit Mihály írt – a köhögés/nem köhögés-ről cigizés közben. Tessék ici-picit köhécselni, a hidegben is kipróbálva – úgy leteszed, mint turista a forró patkót. 🙂
Marika, Mihály! Kitaláltam megint valamit – igazoljatok, vagy cáfoljatok! 🙂
Ráérős időben, mert a tegnap de. 10-re ígért vacakot a mostani percig nem bírta még ideszállítani a jóember…nem teszi az ablakba, amit kap (ha jön).
Szóval, ki -és bemászkáltam várakozás közben. Bent ugye, könnyebb neked is, Marika? Mármint, a menés …séta … gyaloglás … sétagalopp … ilyesmi. Kint van a gond. Főként, ha friss az idő, tiszta a levegő. Ajtót nyitva hagytam, azzal se kelljen bajlódnom, hogy nyitom-csukom, csak a gyaloglásra kelljen figyelnem. És kint szinte mindig, az esetek 80%-ában nehezebben vettem a levegőt, mint a lakásba érve. Kezdődött a para-állapotban érezhető szuszi-baj. (Saját portán ennek nem igazán kellene jönnie.) Nem siettem, olyan ráérős voltam, hogy egy pillanatnyi fulladást, légszomjat sem éreztem, kiérve viszont, mint a hegymászóknál, amikor elérik azt a határt, ahonnan már csúcstámadásra készülnek. Gyakran oxigénpalackkal…na, az ehhez hasonlatos lehet – persze, nagyobban. Kint szaporáztam a légvételeket, nagynak, túlzónak tűnt, miközben nehezebben kaptam annyit, amennyit igényeltem volna. Sikerült nagyon kicsit, de túllihegni. Nem lehet, hogy a mi rozzant kopltyúnknak a hirtelen jött friss levegő feldolgozhatatlan élmény – úgy hirtelen kapva? Vagy ez már végképp nagy marhaság? Csak azért jutottam erre a megállapításra, mert sem a séta sebességén nem változtattam, sem a lépéshosszon, cipőt sem váltottam közben.
Hogy vagytok? MZ/X és a többiek! Jelentkezzetek! 🙂
“hogy a mi rozzant kopltyúnknak a hirtelen jött friss levegő feldolgozhatatlan élmény – úgy hirtelen kapva?”
Hát a hideg levegő összehúzhatja az izmokat, meg okozhat ezáltal valami kis ijedtség-félét- talán valami ilyesmi; nekem nem volt ilyen élményem, de hideg érezhetően kellemetlen bír lenni, azt aláírom.
Sziasztok! Mindenek előtt Mihály köszönet,hogy felraktad a Buteyko okosságokat – nekem ez volt meg a régi gépemen, s eltünt,mikor bedöglött a gépem. Végigolvastam, ugyancsak igy folytatom a napi légzőgyakorlataimat már három éve -ugyan ezt már irtam, s kb 10 perc mulva szabadon veszem a levegőt,bent a lakásban és ülve persze. Most majd valahogy cd-re kellene tenni,hogy könnyebb legyen hallgatva biztosan könnyebb a légzőgyakorlat.
Ritám – irod a tapasztalataid a ki- és bejárásnál ami tényleg igy van, nekem más bajom is van ezzel. Tegnap szép napsütés volt, mostam,terigettem a teraszon kevés volt ugyan a levegő,de azért tullihegés nélkül sikerült,de nagy erőfeszités volt,mert már az a tudat,hogy kint mit fogok csinálni és nem-e fulladok majd, ez már gond – ezt nevezem dilinek,mert 5 perces terigetés nem csinálhatná ezt,ha a fejemben rend lenne, nem a xanax.
Ugyanakkor hidd ,higgyétek el, amikor tekerhetek – remélem már nem sokáig fájdogál a derekam, s mehetek ki. – kint a teraszon van a kerom, mikor rámászok bizony nehéz a kezdés,de eltelik rádió hallgatással pár perc, csukott szájjal,kényelmesen,semmi levegőkapkodás nélkül lemegy a 6 km, ill. még nem csökkentettem 8-10 km-ig nyugiban tekertem, az utolsó 2 km volt már amikor nehezebbnek kezdtem érezni,de akkor sem fulladtam. Maga az a tudat,hogy majd könnyebb lesz utána és jobb lesz, az okozhatja,hogy nem kapkodom a levegőt,nem fulladok olyankor. Most már nagyon hiányzik, bizom benne,hogy ezután is igy lesz majd.Egyelőre ma a ködben szintén pulcsikat terigettem, hát nem dicsérem érte meg magam,mert még a fülemen is levegőt szedtem volna, az oxigénszintem 78-.ra ment le,sipolt szegény ketyere,de szépen visszatornáztam 98-ra csakhát le kellett ülni a szobában,nyugiban.
Már régóta minusz 3-nál már fulladtam kint, addig jártam kerékpárral,de ha a hőmérséklet -3 alá ment,már nem tudtam menni dolgozni,akkor már jött a kolleganőm értem . -utbaestem neki,de addig nem engedtem.
Biztos,hogy a hideg összehuzza az ereket is,vele együtt ahogy Mihály is irja az izmokat is,meg nem jut elég oxigén az izmokhoz és már kevés a szusz.
Igazán kezdem kiismerni nagyjából ,hogy reggel mikor hogy könnyebb, felkelek kb 4-kor, s addig nem fekszem vissza,még a leesett oxigénszintem nem tornázom fel 95-re, s ugy fekszem vissza,akkor nem fulladok a lefekvéstől,egyébként zihálok,mint az őrült. Fel kell kelnem,mert már a váladékkal akkor kezdődik a gondom,s igy most jobb. Nem tudom,hogy ez a váladékképződés meddig lesz igy,vagy már annyira ramaty állapotban vagyok,hogy ez igy is marad,vagy még rosszabb lesz?Ti nem küzködtök ezzel?
Én Ipekakuánat,paxirasolt szedek,ha abbahagytam, éreztem két nap mulva a mellkasomon a lerakodást,s jött a hadd-elhadd,napokig szenvedtem mire feljött. Kénytelen vagyok igy kezelni,mert félek további nehézségektől.
Ugy gondolom Ritám – visszatérve az általad tapasztaltakhoz,hogy ha nekem feladatom van kint, séta nélküli,pl.fel kell mosni a teraszt,vagy a lakásban is virágot locsolni,felmosni nekem egyformán fulladós a helyzetem. Tegnap kimentem az utcára,nap is sütött, nem volt sétagalopp az biztos,vártam, hogy hazaérjek pedig pár háznyi távolság volt,de mint Mihály irta minden nap egy lépéssel többet,hát ezt is probálom betartani.
Még annyit,hogy szerencsére nem köhögök, erőltetném,de nem jön fel semmi,nem kell köhögnöm – most nem is baj a derekam miatt,ha nem erőltetem.
Most aztán tényleg kipanaszkodtam magam, bocsi érte. – köszönöm,ha elolvastátok, s ha van észrevételetek,tapasztalatotok irjátok,várom.
Legyen további szép estétek és jó napunk holnap.
Jo estet mindenkinek. Ugye fentebb irtam hogy milyen reg ota nem fulladtam. De ma ebben a kodos idoben elkezdtem fulladni, feszult a tudom, elohozta ezt az is hogy egesz nap rohantam es tulterheltem a tudom….. Most hasznaltam elosszor rohamoldot inhafort a neve. Mostmar merem azt allitani hogy tuti aaztmam van. Jobban utana olvastam es a tunetek okesak. (nem mindennap fulladok, terhelesre se, hideg vagy meleg levego jobban provokal stb) de majd kiderul remelem. Remelem jol vagytok es minden ok veletek. Elteszem magam holnapra vegre fellottek a pizsit. Jo ejt
Sziasztok!
Hű, nagyon ramaty idő van, tegnap voltam a házidokinál, megkaptam az influenza elleni oltást, a tüdőgyuszi ellenit, majd később.
Marikának:
“Nem tudom,hogy ez a váladékképződés meddig lesz igy,vagy már annyira ramaty állapotban vagyok,hogy ez igy is marad,vagy még rosszabb lesz?Ti nem küzködtök ezzel?
Én Ipekakuánat,paxirasolt szedek,ha abbahagytam, éreztem két nap mulva a mellkasomon a lerakodást,s jött a hadd-elhadd,napokig szenvedtem mire feljött.”
De, küzdök én is vele, főleg este, mielőtt elalszom és reggel, mikor felkelek, nekem a TERPIN (kérd a házidokit, írja fel, úgy olcsóbb, bár nem egy drága gyógyszer) eléggé bevált napközben, mivel este már nem lehet szedni, ezért akkor előveszem a Mihály-féle váladékoldó légzést. Lehet egyébként ACC-t is szedni, meg sok meleg folyadékot. Én nem nagyon szeretem és nem is bírom a tejet, de este elalvás előtt megiszom egy pohárral jó melegen, igaz, csak 1,5 %-ost, az nem zavar be nekem.
Marika, különben mondtad az orvosodnak ezt az erős váladékozást, hátha találtok valami hatásosabbat?
Mint Mihály már többször elmondta az állapotunk változó, ami eléggé idegesítő, mert vannak napok, mikor tök jól vagyok, sehol váladék, se semmi, aztán egyszer csak arra ébredek, hogy van váladék és nincs kedvem felkelni, mert olyan fáradt vagyok. A fáradtság, álmatlanság egyébként sajnos a Brimica (különben nagyon hatásos gyógyszer) egyik mellékhatása is és az izomgörcs is, amit néha elővesz a lábamban 🙁
Ennek a kimenetel-séta-gyaloglás dolognak – szerintem persze – lelki okai is lehetnek, mert ha pl. itt van az unokám és bemegyünk vonattal Pestre (mint írtam a vonatállomás kb.10 perc séta lefelé lejtőn, aztán persze hazafelé felfelé) az égvilágon semmi bajom, még csak eszembe sem jut, hogy nahát kint vagyok és gyalogolok:) De ha csak úgy sétálni “kell”, akkor puff, rám jön, hogy nehogy megfázzak, meg nehogy hideg levegő menjen a tüdőmbe, meg ilyenek.
Most ugyan hanyagolom a sétálást, mert a pakolás nagyon kiveszi az erőmet, még akkor is, ha örülök, hogy végre megszabadulok ettől a rémséges helytől,:) Ahová költözöm Újpestre, az egy kertes ház utca, ott fogok sétálni vagy az Újpest központban, ahol minden van.
Mindenkinek javuljon meg a dereka, legyetek jobban, Hajni várjuk nagyon a december 18-át, mit mond az orvos. Most megyek, tovább pakolni 🙁